A gitárt a jobb karjával tartotta, ölelte át, kissé félszegen, meggörnyedve; délceg fiú hangszer nélkül sem volt, a helyzet viszont még jobban görnyesztette.
Kiment ugyanis a rögtönzött színpadra, de a közönségben nem fedezte fel a sajátjait, mind idegenek voltak, ismert idegenek, vagyis lélekben azok, s nem nekik szánta a dalt.
”Mit értenek ezek a szavaimból? Félremagyarázzák.”
Bejött a kínzó kérdés:
“Kinek dalolok?”
***
Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.
Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Legfrissebb hozzászólások