Jó fej ez a kereskedő, gondolom, miközben elmondja, hogy a Meyer citrom Kínában őshonos, a mandarint és a citromot keresztezték, attól lett ilyen finom, vegyek, most érkezett.
Schrödinger macskáját sem a sarki állatkereskedésben keresné, kultúrantropológusként végzett. Mindenkivel kedves.
Mivel a szomszédjában nyitott egy önkiszolgáló zöldséges is, kíváncsi lettem, hogyan reagál rá. Elmosolyodott:
– Elférünk, rengeteg a vevő, nem halunk éhen mi sem, így felelt.
Sokan panaszkodnak üzleti körökben: „rám nyitott, megfojtott, ellehetetlenített, vadkapitalistaként viselkedett velem”. Biztosan nem alaptalanul.
Jó hallani, tudni, hogy vannak emberek, akiket jóindulatukból lehetetlen kimozdítani, és még érdekeik látszólagos csorbulása esetén sem változnak.
***
„Tulajdonképpen csak megosztom a világban látott-tapasztalt dolgokat, ebben rejlik némi nevelői szándék.
Alapélményem, hogy a világ nagyon gazdag, és a hozzá fűződő gondolatok, érzések artikulációja során sokat tanulhatunk magunkról. Ezeket a finoman hangolt érzéseket mindenkinek meg kellene tanulni megfogalmazni, ez segít hozzá tudatosodásunkhoz. Számomra az irodalom a legfontosabb érzékenyítő erő, a leglényegesebb. Olyan szellemi termék, ami erőt ad a mindennapok tompító hatásának elviselésére. Ezért sokat olvasok, és rengeteg filmet nézünk barátaimmal. Voltaképpen az lenne az ideális, ha mindenkinek lenne saját naplója.”
Maróti Ildikó írásai a Lenolaj.hu oldalán
Kapcsolódó írás: Maróti Ildikó: A szerelemről
Legfrissebb hozzászólások