Gergely Tamás: A felelősségről

Vadmalacot nem hagyja nyugton a dolog. ”Azt hiszem mindannyiunk felelőssége, hogy ide jutottunk. Hogy ez bekövetkezhetett.”
”Az enyém is?”, kérdezi erre a komája. Valami új ez számára, a felelősségről neki régebben regéltek.
”A tied is”, válaszolta Vadmalac. Nem volt ereje részletezni, magyarázni. Egész nap a havat lapátolta, fájt már a lapockája is.
Komája azalatt a dolgot úgy magyarázta meg magának, hogy olyan ez, mint egy aszpirin tabletta, amit éles késsel hatba vág. S az a kisebb egység az ő… felelőssége.
Az egyhatod egészen boldoggá tette. A végén már dúdolgatott.