2024-12-25
vers 10
Mórotz Krisztina: Ritmus
(tanítás fiamnak)
A földből kikelő búza, a szakadékba
lezúduló víztömeg, az ég kemény
és mély kékje, a duzzadó szőlő:
egy és ugyanaz mind.
A zöld szín ezer árnyalatának
tobzódásával csillognak a mezők.
Ritmusra táncol minden: a szántóföld,
a paraszt sz...
Hajnal Éva: Se szó, se dal
Szempillám mögé rejtelek,
szívemben még lángoló kutak,
minden létezés hangja hív,
most mégis hallgatok.
Nem kell már semmi,
se szó, se dal,
csendszólamok zengnek dallamot,
nyitott tenyerem a semmiben kutat ...
... talpad nyomán hűvös csend andalog.
**...
Szirtes András: CSAK CSENDBEN
Csendben a némaság
Hangtalan csipog
Lábatlan harang kong
Ütőtlen tétlen
Szél egy helyben
Ég a földben
Tűz a vízben
Fényalagút végén
Sápad a sötétség
Frissen fáradt
Hold árnyéka
Pisszen
Fejjel lefelé
Fordított fák tövén
Jegyben jár
Az él-halál
B...
Para Olga: Szívkosár
üdezöld remények
virulnak benned
ifjúság
rózsakelyhe
rőzse kap lángra
egész szívem benne
igazi tüzek szerelmek
égnek lobognak benne
beérett aranyalmák
beérett álmok
tele a kosár
kicsorduló édes nedű
üres a kosár
hófehér csend benne
(Sepsiszentgyö...
Fellinger Károly: Rész és egész
A tapasztalat,
akárcsak a
frissen
leaszfaltozott út.
(Ha újjászületnél,
tűzbe mennék érted,
mondja a széttört
porcelánbabának.)
Kitárt templomajtón
át besurranó
madártoll
az idő.
(Bizonyítási kényszere van.
Létrát szab,
kötelet fon,
ami nem ér
...
Paulovics Tamás: VÉGIG, VÉGIG A TISZA-GÁTON
Egy madarat röpítő júliusi
hajnalon indulj el Szentesről
egy könnyű kis kerékpáron és
menj végig a Tisza-gáton
röpülj át a hídon
suhanj át a szivárványon
igyál egy jó pohár bort
a barátodnál Bokroson és
röpülj röpülj a Tisza-gáton
egy könnyű kis kerék...
Oláh Tamás: Ha megéred…
Hajnal kergeti, sötét dajkálja,
gurul az égen a tűzgolyó.
Miért nem gondolsz
az utolsó lépésekre,
a napra, mikor nevedet
a némaság szalagjára hímezik,
mikor visszamaradt tested már csak
bomló anyag, semmi más,
s kitakart lelked az ítéletre vár.
...
Paulovics Tamás: EMLÉKEZÉS
Éjfél után, hajnal előtt,
álom és ébrenlét határán
mikor csak a bagoly éber,
emlékképek peregnek előttem.
Egymásra tolulnak, tornyosulnak.
Ízek, illatok, szagok, hangok,
érintések megújulnak.
A hangodra emlékszem,
a forró júliusi délutánra,
a leereszt...
Kapui Ágota: Ahol a feldobott kő
Ahol a feldobott kő földet ér
visszahullnék legvégül oda
a selymes porba mezítlábas sárba
a málnabokrok s körtefák alá
a kékszőlőtől illatos lugasba
mint verandánkon álldogáló árnyék
a perzsaszőnyeg rojtjai alá
az elfelejtett tiszta gyermekkorba
az and...
Shogór Susana: Törékeny
A tér egymáshoz koccanó
üres üvegpoharak
végtelen sora.
Fényes peremükön
gyűrűzik körben
az idő.
Pohár-magányba
szorult tér-időben
éljük
végtelenbe tartó
életünk.
***
Shogór Susana alkotásai a Lenolaj.hu oldalán