2024-12-21
vers 10
Bánfai Zsolt: Viharmadár
Úgy látom, ma sem jött el a világvége.
Vállamra passzátszél és halcsont tapad.
A tenger sós vize felragad az égre
és örökkévalóságig lassul egy mozdulat.
Hullámmezővé érik most a felszín,
lebegő tányérok a liliomok –
játszanak mint megsemmisülésig
a hín...
Szekeres Nóra: LÁNG
Ragyog az udvar, ragyog a ház.
Szíved is némán megbabonáz?
Díszes a főtér, díszes a táj.
Lelked is ünnepi pompában jár?
Fagyos a város, fagyos az út.
Fon körém karod dús koszorút?
Könnyed a jókedv, könnyed az est.
Gúnyád is könnyű, súlytalan test?
...
Oláh Tamás: Mit kérhetünk?
Mit kérhetünk
Tőled e tiltott,
szent estén,
virrasztó tornyok
tövében fázva,
térden álló házakba
zárva,
ahol a várakozás
nesztelen fénye
festett égők röpke
kedvébe fullad,
lesz-e ki meghallja
a lármázók városaiban,
földi futásunk
cifra ünnepén
s...
Nyírfalvi Károly: Kimegy az erdőbe
Ki megy az erdőbe meghalni?
Ki gazolja éjjel a kertet,
síromat melyik vakond ássa ki,
ha holdfényben megszáll a rettenet?
Ki megy az erdőbe madarak után?
Havat túrni a fagyott szélben,
hazudni magának okosan, bután
jól vagyok, még dübörög itt benn?
De ...
B.Tomos Hajnal: VERSKIJÁRAT
A versben minden
megtörténhet,
képzet és valóság
helyet cserélhet,
fél világ belefér,
meg egy szupernóva,
papírra vetett,
két-három sorban.
A költő itt néha falaz
nem egy a szavával,
ergo a szó sem az,
amit éppen kijelent-
benne a fenn lennel hajaz...
Kapui Ágota: Magasan
Tömbház-magányból nem látszik az ég:
elérhetetlen szintje a világnak,
csend magasából ránk omló ködök
angyalok fürtjét érinteni vágynak.
Kéménynek árnya elfekszik a járdán,
gomolygó füstjét lenyomja a szél,
földszintes álmok surrannak az úton -
fecseg a...
B. Tomos Hajnal: Vak gyerek anyja meséli
Idővel mindent beszereztünk:
a mosógépet s hozzá a csavarót,
meg a demineralizált vizet,
hogy ne károsuljon a vasaló.
Megvettük az álom-kocsit.
Mit mondjak? Szép is meg kényelmes,
bár zsebünk megsínylette kicsit,
s a szomszédok mögöttünk összesúgtak.
P...
B. Tomos Hajnal: AZT HISZEM, JÓL VAGYOK
Jól vagyok, köszönöm,
- bár te nem kérdeztél semmit -
csak úgy mondom magamnak,
biztatásként a mai reggelen,
mikor ki-át-vagy felkelek -
nem annyira a csont, a nyakszirt
vagy a vádli ina mondja meg,
hogy mi és meddig számít,
mert lehet, hogy megvet,
é...
Csák Gyöngyi: Ének halottaimhoz
felejtésem pora nem üli
Homérosz hőskölteményeit,
hollójának csendesíthetetlen károgásával
üzen, esténként Poe,
virtuóz litániára Bartók csalogat
zenével feszegeti rácsaim,
csizmatalp-alázta arcról
a vért gyengéden újra lemosom,
már nem kel fel többé,
...
Szuhay-Havas Marianna: 51
Milyen jó életkor ez,
mennyi minden belefér,
amit tettem jellemez,
önismerettel felér
az a rengeteg esemény:
egy személyiség érése,
ha kevés is az eredmény
(bár ez nézőpont kérdése),
de legalább kalandos volt
unalomtól biztos mentes,
otthonom lett a ...