2024-12-21
vers 10
Hajnal Éva: Szétgurult vers
Magam vagyok.
Öleléstelen világban,
szétgurult gyöngyeimet
rakosgatja az ősz.
Hát, újra eljött.
Kopottas kabátban
suttogó idegen.
Átutazó.
Nyirkos lábán maszatos kalucsni,
nyomába szegődnek a hideg járdák.
Rejtjeles susogását hallgatom.
Nyakában szé...
Kapui Ágota: Embernyi idő
Most kell elengedned a napokat
- felhők szállnak a feledés egén -
bárányok hallgatását mészárolja
benned lázadó magányod:
az áldozati ének
a leborulások csöndje
éber szárnysuhogás
embernyi idő
a végső kárhozatban.
***
Kapui Ágota Sepsiszentgyörgyön s...
Fellinger Károly: KÉREGGYŰJTÉS
Eredetiben olvasom
a Sors könyvét,
az az érzésem,
mintha valaki nem a
saját anyanyelvén
írta volna.
A szöveg erőltetett,
a mondanivaló
talán megteszi üzenetnek
egy palackban,
a természeti törvények
óceánjába hajítva.
*
Fellinger Károly KÉR...
Keszthelyi György: Ne keress
Ha közeledsz
eltávolodnak a fények,
kora reggel már besötétedik.
Nem tudom, hányadik
csapzott lombozat vagy,
amely eltakarja a holdat,
a napot.
Hullasd le kárhozott
leveleid – ősz van.
Eső zuhog. Ezüst paraván.
Ne kutass –
A galaxis árnyas old...
Hornyik Anna: S-nek
A nap nem magától értendően
kel vagy nyugszik,
az élet nem magától értendően
ébred fel vagy alszik,
nem vagy csak egy a sok közül,
hanem az egy, mely nincs egyedül.
A napok nem egyformák s
az éjszakák sem, ne cseréld
le szívedet szívekért,
lásd, én ...
Shogór Susana: Ha benyitnál
Még úton vagy.
Közeledsz.
Mindketten tudjuk ezt.
Én várlak.
Bejárom lelkem termeit.
Elhúzom bánatom brokátjait,
melyek elfedték ablakom.
Arcomba szikkadt
árkokat vájtak fájdalmaim.
Folyosóim sötét sarkában
lapulnak démonok.
Bejutottak, mikor egy...
Rita Hegedűs: Október
Párás szemgödrök között
görög - pörög az izzó
falevél
sántikálva, szöszmötölve
nedves ajkát megtörölve
kuncsorogva él
szaltót ugrik mélybe zuhan
zörög s röhög
a flaszteren
nyákos nyamvadt kabátjában
guggol s kukkol
betegen....
Kapui Ágota: Delejes
A fájdalom a lélek üzemmódja,
mely összetartja zúzott tagjaid,
a múltnak csendje, mának zivatarja
köréd vonja hűvös karjait.
Szavak kékje, megbékélés rendje
a tetteiddel méri a valót.
Arcod gödrén elsápad a reggel,
s útra enged rajnyi perc-hajót -
a go...
Shogór Susana: Kökény
Október végére érik be a kökény.
Hajnalonta megcsípi a dér,
tövisek szurkálhatnak kezedbe,
hullik sok színes levele.
Kislányként szedegettem,
s közben azon gondolkodtam,
ősembernek lenni
nem volt olyan egyszerű,
nagyon is nehéz,
hisz apró és savanyú...
Kapui Ágota: Mulandó
Árnyak zuhannak melléd hangtalan,
levélraj lepi sötéten a földet,
a csillagok mély kutaknak ölén
redőző víznek mélyén elrejtőznek.
Ráérsz még megtudni az igazat,
fordíts hátat e szép agóniának,
a holnapvárás boldog küszöbén
adj még esélyt az elköszönő m...