2024-11-25
próza 10
Gergely Tamás: BÉKÉT
Vadmalac a patáját az ágy szélén pihentetve filozofált. Vörösbor is volt benne, talán a kelleténél több is, ugyanis komájának aznap az alkoholhoz nem fűlött a foga. A flaskát meg ki kell üríteni.
Nyugtalan is volt. A koma.
“Ezeket már mind hallottam – mondta...
Fellinger Károly: JÓSKA, HOL VAGY?
Valamikor a jókai kocsmárosok jégvermekben tárolták a húst, de leginkább a sört meg az üdítőt. De honnan szereztek hozzá jeget? Hát a közeli Kis-Dunából. Akkor még csontkeményre, 30-40 centiméter vastagra is befagyott a Kis-Duna vize. Kinn, a metsző hidegben h...
Gergely Tamás: A Golf
A hírrel ezúttal is a komája jött: hogy a Golf, az áramlat az Atlanti-óceánban visszafele kezd el folyni.
”Na és?”
”El kell hagynunk Tölgyest – magyarázta a koma – örök tél következik be. Olyan lesz a vidék, mint ma a kanadai Labrador.”
Na ezt nem kellett v...
Gergely Tamás: MI AZ ELEGÁNS?
Újév napja volt, Vadmalac meg a komája új életet akartak kezdni.
”El kell indulnunk!” – összegeztek.
De hogyan?
A koma érzett magában annyi erőt, hogy fejjel nekiszaladjon a falnak. Azt hitte, kilyukasztja, mint egy ágyúgolyó. Nekiszaladt, ahogy egy feketer...
Fellinger Károly: TENGERSZEMEK
A hami erdőt a sárkányvermeiről meg a Ludas folyócskáról emlegetik leginkább. A Kis-Duna szomszédságában terül el. Tulajdonképpen eddig terjed Jóka határa. A közeli Alsó- és Felső-Bácsban valamikor furfangos törpék laktak, dióhéj tetejű házacskákban. A vadvirá...
Gergely Tamás: A SZÓ
”Össze kellene gyűjteni – mondta a komája – amiket nekem mondasz.”
Címet is ajánlott hozzá: ”Vadmalac kinyilatkoztatásai”.
”Túl hosszú” – válaszolt Vadmalac.
Válaszával nem lohasztotta komája kedvét, nem elhallgatott az, csak kereste a jobb megoldást.
Azal...
Jóna Dávid: Ha dohányoznék, mindig mástól kérnék tüzet
Ha dohányoznék, mindig mástól kérnék tüzet. Az arcokat figyelném, s az utcán kiválasztanék egy szimpatikus valakit, aki megállna, nyújtaná-gyújtaná a gyufát, öngyújtót… inkább a gyufát, annak hangulata van, én kissé előre hajolnék, lassan méltóságteljesen szív...
Gergely Tamás: TÖLGY
Vadmalac felébredt, kipihentnek érezte magát, moccanni sem akart. Úgy érezte, egy az ággyal. Lába, s egyáltalán deréktól lefele egybenőtt vele.
”Olyan vagyok, mint egy fa. Mint egy tölgy például” – ezt gondolta.
Mellső lába azonban szabadon mozgott. ”Ja, eze...
Bábel Antónia: Vándor
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy vándor. Egész életében az utakat rótta. Városról városra járt, faluból faluba tévedt. Ha nem akadt, ahol megszálljon, kint aludt az erdőszélen, vagy a templomtoronyban, ha megtalálta a sekrestyést vagy a papot. Közb...
Gergely Tamás: HOL VAN REND
Vadmalac komája szerint nincs rend a világban, kaotikus minden. Mióta zápfogát kihúzták, mintha selypítene, a ”kaotikus”-t valahogy így mondta: ”kaotikusj”. Vadmalac szerint ”palatalizálva”, de ezt már korábban megbeszélték. Úgyhogy nemcsak a szót hallotta meg...