2024-12-21
Gergely Tamás 10
Gergely Tamás: SZENNY
Furcsa látvány fogadta, amikor Vadmalacékhoz belépett. Mentora lábon, sőt egyre nyújtogatja a nyakát, mint aki felülről húznak, körülbelül.
A koma nem szól, csak közelről megvizsgálja. Megkönnyebbülten nyugtázza, hogy: ”felkötve nincsen”.
Akkor mi a baj?
”A...
Gergely Tamás: TORNÁDÓ
Fújt a szél, nem minden irányból, hanem hol innen, hol onnan, ám néha nem is szél volt, inkább vihar. El is vitt olykor vadmalacokat, egyiket-másikat úgy a falhoz csapta, hogy taknyuk-nyáluk összefolyt.
Vadmalac viszont büszke volt magára, hogy őt egy tornádó...
Az Üveghegyen innen… * Rövid mail-interjú Véghelyi Balázzsal, az Üveghegy Kiadó szerkesztőjével *
Különböző forrásokból szerzem a hírt, hogy öt könyvvel készültök az Ünnepi Könyvhétre… Az szerintem egy nagy kiadó számára is a becsületére válna, ti meg kis kiadónak nevezitek magatokat, mi hát a helyzet?
Nevezzük vagy sem: kicsik vagyunk. A legkisebb ...
Gergely Tamás: BURKÁBAN
”Szerencsénk van ezzel a napfénnyel!”, mondta Vadmalac komája. Vadmalac csak nézett széjjel, várta, mi lenne a vége a litániának.
”Hogy ilyen, amilyen.”, folytatta a koma. ”Hogy tükröződik.”
”Ja.”, kezdte kapiskálni Vadmalac.
”Mert képzeljük csak el, ha bes...
Gergely Tamás: Három óra
”Most akkor…”, kezdte el mondókáját Vadmalac. Komája figyelt, meg akart felelni a kérdéseknek, úgy gondolta, mindent tud már. Kicsit büszke is volt Asperger-emlékezőképességére. Hogy azért mennyit csúfolták.
Malacka is kinézett a nappaliból, hogy hátha ő tu...
Gergely Tamás: Pantomim
Fellépett egy nyári táborban, tulajdonképpen kötelezték - mi legyen, töprengett, mi fejez ki engem?
Álmában pantomim művész volt, amatőr, illetve az alkalom szülte, jeleneteit korábban mindössze eltervezte.
Egy fehér nejlont húzott ki a zakója jobb zsebéből,...
Gergely Tamás: NAPÉJEGYENLŐ
Vadmalac komája nem értette – ezt az egészet. Illetve az egészet értette volna, hanem ez a fél-fél intim játéka idegen volt számára. Mert miért nem változatlan az arány? Miért nincs állandóan ugyanannyi fény, és ugyanannyi sötétség?
A szót magát szerette: nap...
Gergely Tamás: ÜRÖM
Kérdezi Vadmalac a komájától: ”Mi az öröm?”
Vannak neki ilyen, a filozofikumba hajló gondolatai, egészen pontosan, ha marad annyi ideje a napi musszok között, kidob az agya rejtvényeket. Mint ezt is.
Ettől lesz másabb, mint a többi, komája ezért csodálja. Le...
Gergely Tamás: SZALONNA VAN
”Nyár van, nyár van”, rikkantgatta Vadmalac komája, a lakásukba be sem ment, csak a félig nyitott ajtón keresztül mutogatta degeszre tömött táskáját. Hogy lássák, meg van töltve finomságokkal.
”Kolbász, szalonna, szalonna, kolbász, grillezünk, sütünk”, kecseg...
Gergely Tamás: SZEMBENÉZÉS
Vadmalacnak volt egy álma: hogy építenek Makkos közepére egy óriási tükröt, a lakosokat beterelik a tükör elé, s akkor azok ott szembenéznek önmagukkal.
Komájának ellenvetése van: lefújja a szél, összetörik egy nagy kővel, átbújnak alatta, Mellette, más szóva...