2024-11-14
Vers (10 talált bejegyzések)
Paulovics Tamás: A platánfák
A platánfák már kétszáz évesek,
hajnalonta velük beszélgetek.
Egy ős-öreg fa fehér, hűvös
törzsére simítottam tenyerem,
az öreg platán megérzett valamit,
lassan mesélni kezdett nekem.
A platánfák még emlékeznek
a zúgó vizekre, melyek szerte hordták
sír...
Mórotz Krisztina: Egyezzünk ki döntetlenben
* Nyírfalvi Károlynak, odaátra *
Kimentem a rétre keltikét festeni.
A patakból hoztam vizet a keltike
lilás és fehér színéhez, de megláttam
a pettyegetett tüdőfüvet és a gólyahír
sárgáját, a víz jó lesz azokhoz is.
Olyan nagy a csönd. Szeretted volna ezt...
Mészáros László: Álmaimban…
Mint kimért kenyeret, követellek; mint friss forrásvizet, szomjazlak.
Átlényegülés és éppúgy öncsalás ez, mindenség-körüli pályára állva,
az egyetlen felmérhetetlen ellipszisen, ahol nincs másik oldal,
csak a végeláthatatlan űr, ami mégiscsak belefér ama eg...
Cselényi Béla: Forráselemzés
Túl a szomjúságon
marasztalom szájamban
a kielemezendő borszéki vizet.
Milyen ízű?
Mi van benne?
Mit gyógyít?
Nem értek hozzá,
csak kikristályosodik tőle
fejemben valami veretes mondat:
“Zubog az elnyomatásban.”
***
Megjelent a Káfé főnix irodalmi é...
THAMÁSSY NAGY GÉZA: ELVESZETT PERCEK
Kértem, hogy figyelj rám.
De nem tetted, mert hirtelen
fontosabb dolgod akadt,
máskor meg én voltam a hunyó -,
így siklottak el érintve egymást
bújón és takarón
fájva mind ezernyien
belőlem s belőled
az elveszett percek.
Nászta Katalin: Érzem
csak úgy otthon vagyok. nem tudom elmagyarázni.
versek tolulnak a számra. nem kell kiabálni.
félreértve is értenek.
betérek. elfogadnak.
és szeretném szétkiabálni, amit nem merek.
nem lehet. még akkor sem ha igen.
félek. talán már vadak lettek a szelídek...
Shogór Susana: Vannak sötétlő távolok
vannak ott belül sötétlő távolok,
mély árkok közé szorult árnyékok,
árnyékkezükkel megérintik bolyongó lelkedet,
fojtott hangjukon suttogják,
nem érdemes, hagyd abba, úgysem lehet,
nincs benne köszönet,
és különben is, nem érdemlik meg,
ne tedd, minek.....
Fellinger Károly: AMI AZ OLVASÁSBÓL MEGMARAD
Majd levette orráról
a szemüveget,
s úgy vette le
tekintetét a polcról,
hová a szemüveget
visszahelyezte
tokjába.
Egyedül csak az ember
képes a
hiábavalóságra.
***
Megjelent Fellinger Károly: KÉREGGYŰJTÉS című kötetében.
Fellinger Károly további al...
Hajnal Éva: Lehetne vers
Lehetne lakkcipő, harisnya hosszú combomon,
lehetne csipkegallér, vagy efféle hajcihő.
Lehetne elmélet, csak ráncolnám a homlokom,
lehetne okuláré, vagy szeplő az orromon.
Lehetne hópihe, kis sóhajtás egy dallamon,
lehetne kis madárka, lázrózsa az arcomon...
Hornyik Anna: Válaszút előtt
a szabadságban
csend visszhangzik lelkemben
a béke útján
dönteni lehetetlen
keskeny ösvényen járok
***
Hornyik Anna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán