2024-11-14
Vers (10 talált bejegyzések)
Hornyik Anna: Kérdőn
Kérdőn nézel rám viaszos zöld
szemeddel, átsuhan a gondolat
fejedben: nem vagy elég jó nekem.
Csak nem szeretném haláltusám,
a megelőző jó életünk nélkül,
könyörtelenségben átélni veled.
Kérdőn sírsz eltörött vállamon,
könnyelműen magad hibáztatod,
s...
B. Tomos Hajnal: Homo electronicus
A konyha már csak portya-tér,
fémes gombok közt oszlik
a zsúfolt kétszernégy –
pizza legyen előbb
vagy online-menü,
dagasztógép lámpája villan,
akarva-akaratlan
képek sora illan,
mint utcapor arcomon,
napok híre
gyűlik fel valahol,
s mindennek ostor...
Szuhay-Havas Marianna: Ez van
Színfalak, fény, sötét, tarka leplek,
maszkot húzott ránk is a Rendező,
túlbeszélsz, talán csak én figyellek,
ez az egész annyira jellemző:
a közönség ásít és szendereg,
melléjük nézel, észre sem veszed,
ahogy kihunynak majd mind a fények:
mindez előre ...
Filip Tamás: Így képzelem
(Beevezés a szépirodalomba)
Ahol a Gangesz megtér az Óceánba,
van egy rakodópart, láttam.
És rajta egy asszony, ki a nagy folyót
tisztára mossa. Elhiszed nekem?
És azt elhiszed, hogy sorsabbak itt a könnyek,
fehérebbek a csöndek,
és feketébbek a zongo...
Mórotz Krisztina: Papírsirályok
"Uram, futott ön tengerbe olajbogyóval a zsebében? "
Nők szemének fényét látta-e bódulatában?
Néztem csillogásuk. Szemem ha lámpafénybe hunyorog, szeplőket lát.
Gyerekek kibomlott szalagjait, ha a napba nézek.
A kagyló kérése: aludd ki magad. El innen, e...
Márffyné Horváth Henrietta: Ha ötven egy férfi…
Ha ötven egy férfi, még nem is érti,
a sok szalonnával az Istent kísérti.
Az esti fröccse mindig behűtve várja,
ahogy az ágyában a rég megunt párja.
Ha ötven egy férfi, mielőtt zárja a kaput,
kiscsajok közt pár szánalmas kört lefut,
családi egyterűjé...
Márffyné Horváth Henrietta: Pamut mamut
Közeleg a február, farsangi bál ideje,
édesanya fülét rágja a kisiskolás gyereke:
Csinálj nekem jelmezt, ami nem túl gyermeteg!
Szebb legyen, mint a Julcsáé, olyan amivel nyerhetek.
Beindul a tervezgetés, ez egy lázas folyamat.
Miért érzem mégis azt, mint...
Murányi Zita verse
kint áznak ebben a havas éjszakában
az ég négy sarka fölé emelik sajátjukat
a tekintetes bérházak hogy végre-végre
a nap köldökéhez érve
cserépdarabkáikon ez a hófehér pokróc
fogódzkodjon az ég ütéseibe még lezuhan
néhány hópihe aztán a fáknak is a c...
Márffyné Horváth Henrietta: Téli zene
Felettem ragyognak a téli csillagok,
hűen őriznek ezek az égi silbakok,
s fagyos kezei a metsző szélnek,
jégbe dermedt ágakon zenélnek.
Nyírfalvi Károly: Szalvéta
Mintha evezne bennünk a víz, vagy
lassan buzogna fel a vér, karjaink
behúzva mélyen ott hajtanak, akár
ágak a fák nyugodt erdejében, mert
semmi nem sürgős.
Főleg a semmi. Nem lesz belőle
haszon, sem köszönet. Vizes jegyűek
vagyunk, lassúak, akár a rák...