2024-11-25
Vers (10 talált bejegyzések)
B. Tomos Hajnal: AMINT A KOPONYÁK
Kihalt a férfiak derekából
hajnali kaszasuhintások
vonagló virtusa,
asszonyok nyakából
a forrásvízre hajló kancsó
sikamlós íve -
lecsurgott már ereinkben
a mohák bársonyán
szűrt csermely
s itt maradtak a kövek,
akárha kimustrált vesék
végtermékei
k...
Szuhay-Havas Marianna: Nem mindegy
milyen csendbe milyen zaj szitál
egy tekintet hova ráncigál
meddig jó még ez a testkabát
hogy indulunk mi van odaát
többé alszol-e a vállamon
és kegyelem lesz vagy szánalom
Para Olga verse
A mama, aki hetven, unokája arcát
még megsimogatja és féltve ölel,
már tudja a földit és érzi az égit,
az égbe hívó szóra már -már felel.
A mama, ha hetven, verset olvasni kedvel
a mama, ha hetven, újat még tanul,
de a verspárbajba beszáll kedvvel.
Tu...
Keszthelyi György: A szépség új változatai
Milyen szépek vagyunk: száraz díszvirágok –
előttünk-mögöttünk
vakut villant a Nap.
A világ már lehúzta a redőnyt,
az idő a számlapon maradt,
bárányfelhővé foszlott a ház.
Mit ért hát a jóslat?
Isten tisztogat. Porlepte vásznait
remegő ujjakkal hasítja...
Murányi Zita verse
34 éves lettem én
eszméletlenül kemény, eszméletlenül kemény
túl sokk
nem túlzok
when i was sixteen i was beautiful
csak könnyezni kezdtem a fekete tustól
és színtelen kellett volna
a fog
szabá
lyozó
már nem mozgatnak smúzok
még egy-két évet vid...
Andrásfai Eszter: Árnyék
Napra nap, hétre hét;
fájdalmas az üresség,
áttetsző az árnyéklét.
Nincs többé békesség.
Fellegek táncot járnak,
sötét vihar tombol.
Villámok cikáznak,
fényt nem adnak sehol,
fojtó füstöt szórnak szét.
Állok a Semmi közepén
én, az Árnyék,
régi i...
Nyírfalvi Károly: Feltételes mód
Lehetnék persze máshol is
semmi nem törvényszerű
vagy minden az.
Lehetnék más városban is
hol anyám, apám nyugszik
de élnének még
a csöngetés hangjára felneszelnének
anya nyitna ajtót
a köszöntés után a konyhába vezetne
majd apát látnám, amint a tv-be...
Hornyik Anna: Kérdőn
Kérdőn nézel rám viaszos zöld
szemeddel, átsuhan a gondolat
fejedben: nem vagy elég jó nekem.
Csak nem szeretném haláltusám,
a megelőző jó életünk nélkül,
könyörtelenségben átélni veled.
Kérdőn sírsz eltörött vállamon,
könnyelműen magad hibáztatod,
s...
B. Tomos Hajnal: Homo electronicus
A konyha már csak portya-tér,
fémes gombok közt oszlik
a zsúfolt kétszernégy –
pizza legyen előbb
vagy online-menü,
dagasztógép lámpája villan,
akarva-akaratlan
képek sora illan,
mint utcapor arcomon,
napok híre
gyűlik fel valahol,
s mindennek ostor...
Szuhay-Havas Marianna: Ez van
Színfalak, fény, sötét, tarka leplek,
maszkot húzott ránk is a Rendező,
túlbeszélsz, talán csak én figyellek,
ez az egész annyira jellemző:
a közönség ásít és szendereg,
melléjük nézel, észre sem veszed,
ahogy kihunynak majd mind a fények:
mindez előre ...