2024-11-25
Próza (10 talált bejegyzések)
EUGENIA S. LEE: Akác és bodza
Hajnalban ébred, mint mostanában annyiszor, rémálmok gyötörte éjszaka után. Szúró mellkasi fájdalom, bal kar zsibbadás. Ismerős érzések. A sötétítőn még alig szökik be a fény. Hány óra lehet? A szemüvege után nyúl. Fél öt sincs még. Fel kell kelni, mert a fekv...
EUGENIA S. LEE: Fátum 2
A tanár
Gimnáziumban tanít, fizikát és matematikát.
Becsukott szemmel tudja a tananyagot és a módot, ahogyan azt át lehet és kell adni a gyerekeknek.
Azonnal felismeri a tehetséget, elnéző a többiekkel, akinek nem megy, mehet a hármasért, ha megtanulja a ...
Gergely Tamás: OTT BENN
”Te, ott benn!” - mondta újra Vadmalac.
Kissé zavarban volt a megszólítással, hiszen önmagát szólította volna, vagy meg is tette?
”Mert mit látok? – fogalmazott magában. - Egy sörtét. Élénk, de kicsi szemet, közepesen fejlett agyart, ha a tükörbe nézek, de t...
EUGENIA S. LEE: Magyar nóta
Egészen hat éves koromig a Balaton mellett éltünk. Szüleim „gebines” vendéglátósok voltak. Ez akkoriban azt jelentette, hogy vállalkozó. Annyi különbséggel a mostani gyakorlathoz képest, hogy papíron természetesen a budapesti székhelyű nagy állami vállalat alk...
EUGENIA S. LEE: Fátum 1
A nővér
Jócskán elmúlt már ötven. Békásmegyeren él. Alacsony, molett. Izmos vádlija körbefonva kidudorodó visszerekkel. Olcsó festékkel szőkített rövid haj, egyen dauer, vékony aranylánc, két avítt fülbevaló és a jegygyűrűje. Ez a vagyona. Három műszak egy ...
Maróti Ildikó írása
A jövőbeli ember meg akarta ölni magát, hogy ne követhessen el több hibát a jelenben.
Hogyan, kicsoda?
Hát a szuperman, mondja, és hogy megalakították a könyvklubot, hárman vannak, mosolyog és közben mesél, és vagy négy-öt könyvet próbál begyömöszölni degesz...
Gergely Tamás: ÖL A SZÓ
Kismalac a vízipisztolyával játszott. Majd Poszeidónra tért át, egy nagy szigonnyal hadonászott.
Vadmalac komája igen elmés pillanatában leledzett, talán az istentisztelet ihlette meg, rábök a gyerek szigonyára, s azt mondja, kissé hajlottan vagyis felfele sa...
Gergely Tamás: PATKÁNYT
* Mire gondolt az író? *
Arra a szerencsétlen kelet-ázsiai íróra gondoltam, akivel ez megtörtént: döglött patkány etettek vele. Nevét elfeljettem, ha ismertem is, sőt, már azt sem tudom megmondani, hogy iráni, iraki vagy szíriai az ellető. De hát egyformák ...
EUGENIA S. LEE: A rózsás ember
Egy ködös nyári délután autózom Kimpo város egyik igen nagy kereszteződése irányába. Természetesen van légkondi a kocsiban, hogyne lenne, monszun idején anélkül meg is fulladnánk. De én nem szeretem a légkondit, ha nem muszáj nem kapcsolom be, és ma még nem vo...
Gergely Tamás: ÚJABBAN
- Én újabban… - kezdte el a mondókáját Vadmalac. Malacka, sőt a gyakran náluk tartózkodó haver, ”koma”, ahogyan egymás között nevezték, szóval kissé meglepődtek, megérezték a pillanat emelkedett voltát. Hát ha Vadmalacnak kinyilatkoztatása következik…
Szóva...