2024-11-25
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: A NAGY LÉPÉS
Egy évvel ezelőtt nagy lépésre szántuk el magunk: Hässelby Gårdból Hässelby Strandra költöztünk. A távolság légvonalban nem egészen öt kilométer. Az enyhe irónia azért, mert voltak egyéb ”lépéseink” is: az még semmi, hogy az ukrán határtól Bukarestbe költöztün...
Farkas Szabolcs: Dolgozni veszélyes dolog
Dolgozni nagyon es veszélyes dolog, ezt tudjátok meg, met ha az ember csak eccer es nem figyel oda, hogy mit csinál, s akkor már a baj meg es van történve.
A múltkor es, min hordtuk itt Marosfőn a szenet a vagonnyal a sötétréti bányától. A patr...
Sárközi Mariann: Anya
Milyen egyszerű, mégis sokat mondó szó... Nekem kegyelem és áldás, hiszen életem történései kegyelemnek és áldásnak sorolták mellém ezt az egyedüli és pótolhatatlan érzést...
Viki minden. Nemcsak egy gyermek, hanem barát, vigasz, sőt, olykor keserűség. Mindig...
”Anyám észrevette…”
A tragikus körülmények közt elhunyt költő, Rafi Lajos első verséről beszámolva Édesanyjáról ilyen meleg szavakkal emlékezik meg:
“Még a rendszerváltás előtt történt, négyszöget kellett formálnunk Ceauşescu tiszteletére és a béke dicséretére. A magyartanárnő...
Gergely Tamás: ARRÓL; HOGY MI A SZENT
Komája még itókát is hozott, hogy a hangulatot emelje. Szent Iván napkor a jókedv kötelező – szerinte.
“Aztán mi újul meg?”, kérdezte tőle Vadmalac.
“Hát a természet, mondta az, s kivágta rögtön az aduját: - Meg mi vele.”
Vadmalac kiszakította egy szál sört...
Gergely Tamás: Mit ugat a fekete korcs?
Fordulok be házunk sarkánál a terecskére, s hát mit látok: a zebrán halad át egy fekete anyuka az ugyanolyan fekete kisfiával. Szépen öltözöttek, mondhatni, gondosan, az anyuka egyenesen úgy néz ki, mint egy presbiteriánus lelkész felesége. Persze, mindez Stoc...
Hajnal Éva: Tavaszi
Köveket hurcolt szívemre ez a tavasz. Apró szürke szilánkok guggolnak rajta, egyik-másik súlyosabb a többinél. Bekéredzkedne, egészen mélyre fúródna, ... zsigereimbe vágyik mind. Oda, ahol már nem éri a fény, ahol elandalodva zárná félelemmé a sötétséget.
Azt...
Cselényi Béla: Az első összeroppanás aurája
Félni a pőreségtől és lesni azt — egy kaptafára megy. A nyarak átkozottak. Sárga trikómon fekete szám. Csíkos trapéznadrág. Úgy érzem, vagányul öltözöm, de hol vagyok még a meztelenség vagányságától. Mindenütt béke, mindenütt posvány, sehol a meztelenség. A vö...
Fellinger Károly: HABAKUK PRÓFÉTA
Ahol a Feketevíz két ága összetalálkozik és szélesebb lesz a folyómeder, a híd közelében, ott gubbasztanak ma is az egykori malom alapjául szolgáló, habokkal feleselő kőmaradványok.
A habok Koncz Mártonnak, a molnárnak a nevét visszhangozzák:
– Hová lettél, ...
Gergely Tamás: EBÉDET OSZTANAK
Kismalacot még elszalasztották szódáért. Ám végül nem kellett a víz, Vadmalac a falhoz vágta a flaskát.
A pódium viszont a helyén, Vadmalac utólag megrugdosta. Mikrofon beállítva, de a keserűségének nem volt hangja, a koma leszedte így is, úgy is.
”Megvan a...