2024-11-25
Próza (10 talált bejegyzések)
Cselényi Béla: Leó kimászott
Lefekvés előtt a fiúcska kartondobozba gyűjtötte a plüssállatkáit, köztük Leót, a piros, kék, fehér brit lobogót utánzó(,) atlétatrikós oroszlánt is. Talán ez az oroszlán volt a kedvence; éjszakára ezt vitte volna magával hálótársnak. Kérte is az édesanyjától,...
Gergely Tamás: Véres vircsaft
"De hol az elnök?", kérdi a komája. Nem a száz halott zavarja, az ezer sebesült, lehetne egyikük ő maga, hanem a központi hatalom. Annak a hiánya.
"Nem vagy te royalista?", kérdezve válaszol Vadmalac, mosolyog magában a komáján.
"Hát hogy harcoljak Erdoğanér...
Gergely Tamás: Nizza ’84
Vadmalac fuldokolt, komája annyira szorította a torkát. Nem is a torkát, hanem az inge gallérját, Vadmalac különben t-shirtben lazít otthon, de éppen indult el hazulról, amikor komája a hírrel berontott hozzá. Hozzájuk. Kismalac az óvodában, de Malacka kiöltöz...
Gergely Tamás: ÁGYÉKÁHOZ KAP
Szóval hogy idegen lábbal seggbe rúghatom-e a bibliás öregembert, ez volt a kérdés. De ha jobban megnézem, mintha túl telt lenne, túl formás, gömbölyű… mármint a láb, a kölcsön lábam. Mint a villámcsapás ér a felismerés:
“Te jó…”, hogyan is sikoltsak fel – az...
Szuhay-Havas Marianna: Idegen
A száj, a szem, a fül, az orr, a kar és láb, mind olyan, mintha te volnál. A lépteid, a hangod, azt hihetném, itt vagy, de mégsem, csak hasonlítasz, már nem érzem, hogy az lennél, akit ismerek. Körülleng valami, súlyos, nehéz, szomorúan félelmetes, megmérgezve...
Mórotz Krisztina: A Jolánunk
Valamikor szép volt. A Jolánunk, mondták rá. Hosszú fekete haj és barna szemek, mindehhez hibátlan bőr és a férfiak hódolata. Nem olvasott, nem csinált semmit, mert akkor elhasználódik. Elhasználódott így is, úgy is. Kéjes élvezettel vette a ruhákat, télen-nyá...
Gergely Tamás: FENÉKEN BILLENT
Káromkodni volna kedvem, hogy a feszültséget magamból kieresszem, de hogyan is tegyem: ha ”mamma miá”-zom, vállon veregetnek, nem volt véletlen ”meleg” az illető?, cikázik át az agyamon. A ”te jó ég” sem felel meg, mert éppen a metró gránit tetejét látom az ég...
Fellinger Károly: A FÜZESI FEHÉR ASSZONY MEG A KIS-SZIGETI ÖRDÖG
Láttatok-e már a víz közepén fonott vesszőkosarat forogni, amelyből dudaszó hallatszik, és a kosár úgy világít, mint a macskaszempár!? No, ha olyat láttok, tudjátok meg, hogy abban boszorkányok ülnek. Ezt csak azért bocsátom előre, mert ebben a hátborzongató t...
Gergely Tamás: SZABADSÁG
Együtt ülünk délben is az asztalnál. Valamelyikünk kiejti száján a "teljes" szót. "Teljes-tejes" asszociálok, eszembe jut, hogyan magyarázta Pista bácsi, magyartanárunk a gyengébb tanulóknak, hogy azok megjegyezzék: "Hasonulás kétféle van: 'tejes' és 'részeges...