2025-01-09
Bejegyzések tőle:Jyll
Keszthelyi György: Halk apokalipszis
Ez nem a pokol: valami több --
Fehér madarak szédülnek a kútba,
Ott pihegnek a szikkadt mederben,
Ellensúlyoznak egy fekete pontot.
A kőkáván megpihen az Isten -
Ahova lenézel: akár a hó,
Akár a szárnyak jégvirágai -
Igent bólint a halk illúzió.
Ah...
„Az embereknek a nagy lakásokban, kényelemben, a nagy szavak és szép elméletek között fogalmuk sincs, hogy milyen gyötrelmek, milyen szörnyűségek léteznek.”
Rejtő Jenő (1905. március 29.– Szovjetunió, 1943. január 1.) író, kabarészerző gondolata.
Rejtő Jenőről 1942. október 9-én az Egyedül Vagyunk című nyilas lap cikket közölt, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a ...
Oláh Tamás: Szörny-fejű tegnapok
Megszabadulni
bevarrt szájú múltam fogságából,
otthagyni foncsorát vesztett életem napjait,
cérnára fűzött megszokásaimat,
s új órarendet írva lépni be a szellős jelenbe,
kaput nyitva a gyermek-mosolyú jövőnek,
megérkezni végre a frissen meszelt tisztasá...
Gergely Tamás: FÖLDÖNKÍVÜLI
Komája jött a hírrel, hogy a földönkívüliek tartják fogva bolygónk lakóit. Olvasta valahol. Ők határozzák meg, mit csinálunk.
Vadmalac elgondolkozott ezen. Majd kis idő múlva arra kérte a komáját, emelje fel a bal karját.
Komája felemelte.
Engedje le. Leeng...
Szentjánosi Csaba: Idő
A Nap:
aranyóra.
A fa árnyéka:
mutatója.
Az idő:
az ég hulláma.
Az esőcsepp:
a perc kristálya.
Fejem Földgömb,
Fejed Éggömb:
búgó csigák.
Körülöttünk
szivárványban
pörög a világ.
***
Megjelent Szentjánosi Csaba VERS A VERSBEN című kötetében, Fia...
Márffyné Horváth Henrietta: Búcsú
A hajlott hátú öreg botjára támaszkodva ballagott a poros földúton. Minden egyes lépésnél hosszú irhakabátja roggyant lábait verdeste. Ősz fején bundás kucsma ült, barázdált homlokán verejtékcseppek gyöngyöztek. Vállán nagy vászontarisznya függött, mely összea...
Gergely Tamás: FÉLKÖR
Komája közvetlenül mögötte lépdelt, de úgy, hogy Vadmalac nem vette észre. Nagyon el volt foglalva magával.
A koma csak annyit látott, hogy Vadmalac derékban megdőlve a flaszteren egy félkört ír le. Mint ahogyan – emlékezett még a gyermekkorában látottakra – ...
A nőknek a boldogság a költészetük, ahogy a szép ruha a díszük.
Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
