2025-01-11
Bejegyzések tőle:Jyll
Barta Zsolt: Átmeneti éjszaka
Ahogy átkúszik az éjszaka Mindenszentekből Halottak napjába, úgy elevenedik meg a szobám. Az örökös rendetlenség, mely uralja nemcsak e helyiséget, hanem az életemet is, most az egyszer helyt ad valami egészen másnak. A szoba sarkából furcsa árnyak indulnak el...
László Orsi haikuja
Zsíros kenyéren
őrölt pirospaprika -
Nagymamám szíve.
László Orsi (1996. december 1.)
Marosvásárhelyi születésű vagyok és jelenleg Németországban élek. A versek régóta foglalkoztatnak, mindig is szerettem őket. Legfőképpen József Atti...
László Orsi: KAVICSOK A DUNÁNÁL
Megbeszéljük majd egyszer,
hogy mi történt velünk.
Hogy ahová vesszőt kellett volna
mi miért pontot tettünk?
Miért szegtük meg azt
a szent fogadalmat.
S miért nem dobtuk a Dunába
a maréknyi haragunkat?
Megbeszéljük majd, hogy ha te
elmentél én miért r...
Márkus László: Álarctalanul
Miként a tiritarka falevelek,
hullanak le lassan álarcaim.
Melyik volt a valódi? Talán
a nagyhangú kocsmatöltelék,
szeretetéhes szoknyabolond,
az absztinensen is víg főnök,
vagy az örök gyermek, kinek
sohasem nő be a feje lágya?
Ki tudja? Előfordulhat ...
A nap anekdotája – közreadja Barta Zsolt
Valamikor a '80-as években az egyik napilap irodalmi rovatának szerkesztője ijedten hívta fel Weöres Sándort telefonon:
- Sanyi bácsi, ígért nekünk verset és ugye ma van a lapzárta.
- Hány soros kell? - kérdezte Weöres azon az éneklős hangján.
- Izé, nyolc....
Bánki Éva: MINDIG AMERIKA
Itt, Pistikám, háromszor kel fel örömében a nap.
Vígan szökdécsel az ősöreg fenyőfák, habos felhőpaloták,
százemeletes tornyok közt. Mind eljutunk ide.
Ki halála előtt. A lustábbak haláluk után.
Vince megjött. Józsi úton van.
Te mikor érkezel, Pistikám?
...
Szentjánosi Csaba: Kétszer érek haza
Őszi balett, ahogy
a levelek forognak, perdülnek,
jövök haza a Kerepesi úton,
km-eivel megajándékoz a város,
a villamos úgy kísér, biztat,
mint tour de francos csapattársak,
előkelő hely megállni a kereszteződésben,
ahol nézhetem utcák találkozási pontj...