2025-01-11
Bejegyzések tőle:Jyll
Gergely Tamás: EGY ŐRÜLT – Mälar-parti séták 17.
Napsütés a Mälar-parton. Végre! Az elmúlt napok szürke ege megviselte az idegeinket. Most viszont, mint a gyíkok! Fapadunkon szívjuk magunkba a novemberi bágyadt napot!
Ha valami zavaró van az életünkben, akkor az nem a közvetlen környezetünkben található, ha...
Jóna Dávid: Józsefvárosi anzix
A bérház sebes hátán
salétromos prézli a vakolat,
penészes hónaljában lift húzódzkodik,
karcos szürkehályog lepi az ablakokat…
Ez az a város, aki fölé az istenek guggoltak,
szégyen csurog a ház tégla-vádliján,
lógnak az elhalt villanyvezetékek;
aszfalt-...
Ma 94 éves Lator László a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja
Isten éltesse!
Lator László Makón érettségizett, 1947–1951 között magyar–német szakon a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, sokáig Eötvös-kollégistaként. Felesége Pór Judit műfordító volt. 1950–1955 között a körmendi gimnázium tanára. 1955-től az Eu...
Fekete István: Különös tetemek a Bastille téren – Párizsi szösszenetek 16.
A Bastille téren naponta megforduló turisták és helybeliek ezrei rendre végigmérik tekintetükkel a tér közepén álló júliusi emlékoszlopot, vagy megnézik a gyűlölt politikai börtönné változtatott, s 1789. július 14-én elfoglalt, majd jóval később elbontott hajd...
Paulovics Tamás: V É G ÜL
Végül az utolsó órán,
amikor még a tudatod tiszta,
de emlékeidet, fehér fénylőeket
és sötétlő feketéket
a folyó fövenye mind beissza,
múlt és jelen egybeolvad,
világító számok a nagy óra lapján
gyorsan pörögnek vissza.
Végül ama mérleg nyelve
merre mu...
Gergely Tamás: A FENT MEG A LENT – Mälar-parti séták 16.
Az ősz igencsak langyos ebben az évben. És szürke. Akár egy Sibelius szimfónia. Legalábbis első hallásra.
Kisétálunk a hónap utolsó napján, párával telt a levegő, a szél is fúj. Öklöm a kabát ujjába behúzva óvom. Kevés sétálóra számítunk, meglepően sokan vann...
Nászta Katalin: Színpadomat
behavazták a levelek
– átadták már a szót az ősznek –
olyan szép – szólni sem kell
magától mesél mindent el
színesebb mint az élet, nem is
hihetem – hiszem el
a szél lefújta mind a rozsdát
csupán a csupasz színorgiák
maradtak – és azok nagyon
mély pec...
Tóth Olivér: Magamra tévedek
Hozzászoktam a veréshez,
mint szellemek a házszenteléshez,
termeszeknek szánt levél a föld, az ég a lábsarok,
végtelenné nyílnak, ha egyet mozdulok,
ha nem bántanak nem létezem,
ha nem bánthatok befordulok: magamban eltévedek.
Hozzászoktam a bántáshoz,
...