Kicsit nehéz megfogalmazni.
Mert ébren volt, de az volt az érzése, mintha álmot látna…
Az időt próbálta megfogni…
Az idő ebben az ébren-álmában olyan volt, mint egy bokor vagy törpe fűzfa. Szóval több ága volt, s ő azokat összefogta.
Megfogni olyan értelemben, hogy annak gyökere volt, s ő belekapaszkodott a fába.
Belé. Mert Vadmalac Bükkből származik.
És általában úszik az árral, most viszont egy kis menedék után vágyott. Hogy álljon meg vele az idő…
***
Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.
Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Legfrissebb hozzászólások