Most arra gondolok,
a márványtüskés görög partra,
hol vörösre égetett
korsó-cserepeket szedegettem,
hol fenékig átláttam a tengert
s halivadékok raja rajzolta
lábam körül a nyolcasokat .
Az idős hölgyek rendszerint
ilyenkor érkeztek biciklijükkel,
felpakolva s beúsztak szinte a látóhatárig
egymást túllicitálva, míg hangjuk
nem érte el a partot –
aztán színes plédeken
sajtot és olajbogyót ettek,
friss kávéjuk illata
terjengett szerte és pörgött,
sziszegett a rengeteg
-osz meg -ász végtelenszer.
Most is ez szivárog valahonnan,
mint láthatatlan szirének suttogása
a zárt ablakok mögé
most, hogy párolog,
piszkosszürkén haldokol ez a tél is.
***
B. Tomos Hajnal alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
B. Tomos Hajnal alkotásai Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások