2020-08-12
vers 10
Jóna Dávid: Most kellene
most kellene
hogy elbújtassalak
magad elől legfőképpen
hogy ne érezz
ne gondolkodj
ne félj
hogy ölelő karjaim
leválasszák a külvilág
tolakodását
hogy adjak
egy kis megnyugvást
csendet
amiben lélegzethez juthatsz
Jóna Dávid tanítói, közmű...
Zilahi Nono: 1000SZER DEKAMERON – az illusztráció: Sipos Sándor képzőművész alkotása
A csóktalan bolyongást hiába sírod vissza;
Légy inkább elveszejtő köd előtt a könnyed harmat fátyla,
s hadd izzon szívem akár az olthatatlan katlan,
de lényem összkomfortjában maradjon örökre lakatlan...
[diapszalmata]
Az űr marad, nem tölti be sem sz...
Szuhay-Havas Marianna: Ajándék
Arcszínű ég hiába delejez,
estéről maradt egy szép kis mosoly,
valami jót jelez,
úgy volt, végre komoly.
Most még te maradsz,
én megyek, de adsz:
felszakított térre lát
szemem a szemeden át.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) ...
Sapa Brown: Sosem enyém
Fut a szekér, fut a szekér,
terebélyes hűs éjszaka,
ragyog a szép, mindig fehér
csillagszántás vad évszaka.
Ide űzött, ide rántott
gyermekségem és kikacag.
Tenger az ég, puha bársony,
alant az ember: sivatag.
Áll a szekér, göncölszekér,
távolodom, én ...
Szekeres Nóra: SZILÁNK
Mennyi illúzió. Mennyi dráma.
E földi létnek mennyi kesze-kusza ága.
Mennyi szilánk, mennyi letört, csonka rész.
Mivé lett a nagy, kerek egész?
Hol van a hit, hogy benned ott van minden?
Darabokban bár – de hiány sehol sincsen.
Minden szilánkban ott az ö...
Szuhay-Havas Marianna: Esendős
mert mindig van valami
fodrozódó unalom
felhajtott szélén ami
túllóg azt se uralom
tehetetlenné tesz a kívül
ami árad, ami onnan jön
és lehetetlenné a belül
az a rengeteg kis kacat ön
marakodnak egy múló testen
a bajra bolondságot tettem
végül akarat...
Csák Gyöngyi: Augusztus
Működni kezd a szívcsakra
nehezen bár, de meggyőzi a törvényt
nagyot lendítve ezáltal
kényszerű visszavonások
és nagylelkű visszaadások
mókuskerekén, miközben
a fáradhatatlan gépezet
egyre olajozottabban forog;
végtelen lüktetésben bízván
koronázzák m...
Kapui Ágota: Nyári éjszaka
Suhan az árnyék, kuporog--
lámpást gyújt rá a gazda-hold,
- Megvagy!- vakkant rá vén kutyánk,
feszül a szíj, és ránt a drót.
Ugrik az árnyék, menekül,
utána kapnak ágkezek,
kötélen száradó ruhák
ujjuk lógatva lengenek.
Tűnik az árnyék, elszelel,
riadv...
Cseke Gábor: Ikrek
kismama jön a sétányon
ikreket tolva
oly szelíden teszi
hisz ez a dolga
íriszén napfény játszik
ajka fölött pihék
aranyos fénybe vonva
tündöklik a vidék
ő meg se lát se hall az ikrek
álma mély mint a kút
surrogó kavics jelzi
merre kanyarg az út
ter...
Márkus László: Mint valami bordal
A tündöklő pipacsfejek
könny helyett szirmot ejtenek.
Emberfia, hát nem érted?
Mindez te érted.
Miattad zokog a táj,
ha lelkedben valami fáj.
Mint valami bordal,
veled búsong a fülemüleszólam.
S ha bánatod már messze jár,
veled virul az ég és a határ....