2025-04-20
vers 10
Sógor Zsuzsanna: Nagypéntek
a föld szívében összerándult a magma
zuhantak a hegyek
szakadtak pokolig érő árkok
az égboltozat a földre rogyott
felhőit elnyelték mélységes szakadékok
folyók tűntek el
majd feltörtek távoli hegyek lábánál
s folytak lentről fölfele
forgószelek taroltak a tere...
Kapui Ágota: Asszonyhangra
Éjszakádat én virrasztom
ébredésed megriasztom
ha kihűlt a kezed-lábad
hozok forró vizes tálat
felhevítem minden éjjel
tenyeremnek melegével
ujjaimnak parazsától
mint tűz a borókaágtól
úgy fénylik fel szíved tája
mint a pokol kénes lángja
mellkasodnak íves bol...
B. Tomos Hajnal: FORMABONTÁS
A legmagasabb csúcsok is
egyszer kilazulnak -
jönnek, görögnek egyre lejjebb,
hatalmas tömbökben
peregnek róluk a századok,
új térképet rajzolnak,
anyajegyet, ráncot,
egy harmadik szemet
a föld portréjára,
míg elérik
(törvény szerint)
az egyensúly igazát:
úgy ...
B. Tomos Hajnal: FÜGGŐHIDAK
(A Magyar Költészet Napjára)
Valaki megteremtett bennünket,
(vagy csak életben hagyott)
pacaként lapító pontokat,
keszeg zárójeleket,
hajukat lobogtató,
labdaorrú kérdőjeleket,
mint özönvízből kibukó
szétszórt szigeteket
és ránk bízta, hogy
szavakat vajúdjunk
...
Jóna Dávid: A tavasz
Tavasz 1.
Kicsorog a tél az ereszen,
a domb ívének zöldül palástja,
arcot melenget a napsugár,
a hirtelen-fény a szemet bántja,
olyan az ember mintha szalutálna,
ahogy a határban a messzeséget nézi.
Illékony sóhaj, felszisszen a föld,
levéltölcsérben hóvirág-l...
Márkus László: költészetnapi széljegyzet
minden versem
csupáncsak álom
én mégis megpróbálom
karakterekbe zárni
újra meg újra
megformázni
majd fellövöm
fészbukfalamra
szárnyalj velem
határtalan a képzelet
akár vad vágyaink
melyekről titkon
ábrándozunk itt-ott
ha múzsánk
olykor ránk kacsint
csókjától m...
Csák Gyöngyi: Megfordíthatatlan
Nem tudok eleget tenni
a fűszálak hívásának,
hogy selymükre heveredvén
megéljenezzek egy
tündöklő lepkeszárnyat,
felgyorsult lépteim
messzire sodortak.
***
CSÁK GYÖNGYI Baranya megyében, Kisvaszaron született 1950. április 28-án. 2013 óta tagja a Mag...
Paulovics Tamás: CSAK A REGGEL
Az ártéri erdő ezer
zöldjének árnyán
fölszikrázik a reggel.
Érzed a folyó
lágy ölelését,
érzed a fényt,
látod a lassan
elúszó madarakat.
A zajgó betonút
már mögötted van:
- csak a madarak,
- csak a reggel.
***
Paulovics Tamás alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Ho...
Madeline Barna: Véletlen isten
A kert olyan fényes-furcsa,
kígyók szónokolnak,
verseket szavalnak,
madarak szülik másolatukat
vászontavak felett topogva.
Ember sehol.
Lapulevél, szőlő, mind
vörös, lila, magenta,
a virágok látnak és éreznek,
földbe vert harang rezonál,
régi himnuszokat rebeg...
Juhász Gyula: Megint tavasz…
Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben, ebben az örök kamaszban.
Mert fiatal még és nem értik őt,
Repül, mint a nyíl, mit Szerelem kilőtt.
Repül, de már nem várják szívesen
Az ifjak és a vének kedve sem
Derül reája s úgy borul föléje
Az ég, mint hűtl...