2026-05-14
vers 10
Paulovics Tamás: Ébreszteni a madarakat
Riadok, ébredek, indulok.
Közel már, de még nincs
itt a pirkadat.
Várnak a platánok, a hársak,
a fenyők, a tölgyek és a
mocsári ciprusok.
Vár a kicsi folyó a híddal,
a Liget, a ligetben
a kerti padok.
Vár az uszoda a vigasztaló
hűs vizével....
Ezen a hajnalon,...
Paulovics Tamás: RAGYOG
Ragyog, ragyog, ragyog,
a zöld lomb ragyog.
Meddig élek még?
És mikor halok?
A hárs, a nyár,
a mocsári ciprusok
ezer árnya
csak nekem ragyog.
Hány hétig, hány évig
hullámzik fölöttem,
köröttem sátratok
és meddig ragyog?
Barátaim, ti nehéz lomb fák,
vízre rogyó...
Kapui Ágota: A végén
Ha megkérdeznéd, eltűnt éveimből
a hűlt jelen fegyelme mit hiányol,
a hiányérzet kínzó szomjúsága
mit hozna vissza még az ifjúságból:
Az érintések múló éjszakái
s a kétségek közt sívó nappalok,
a várakozás hosszú délutánja,
s a szerelemre nyitott ablakok.
És t...
Pethes Mária: Magamra álmodom
Magamra álmodom
minden szép napom
Azt a félénk vallomást
amit szemedben látni véltem
tegnap délután
Magamra álmodom
minden érintésedet
azt is ami meg sem esett
Mint vigasztaló ölelést
a legtisztább ingedet
és lágyan erezett kezed
mely ökölbe zárja
mostanában a...
Paulovics Tamás: HARMINC KILÓNYI VERS
Egy verseskötetem százötven gramm vagyis tizenöt deka,
kétszáz kötet harminc kiló, húsz helyes kis csomag,
megpakoltuk a válltáskámat és egy erős műanyag szatyrot
- a nyomdászlányok segítettek- , úgy indultam haza.
A Pano előtt egy Padon megpihentem, a táskát ...
Szuhay-Havas Marianna: Reménykeltős
Sötét erők, égő erdők, kis hitek,
könnybe rántják búzavirág szemetek,
bársonyhangon éjjel-nappal hadurak
hazudják, hogy nem lesznek már madarak.
Hazudják, hogy tönkrement már az egész,
félvilági szomorúság heverész.
Gyöngyhajakba hiába a koszorú,
úgyis jön maj...
Paulovics Tamás: A GIMNAZISTA
Suhan alattam a sima betonút,
röpül velem a könnyű kerékpár.
Már mögöttem a folyóparti füzes,
elhagyom a vezsenyi kompkikötőt.
Messze mögöttem a gyárkémény,
az égbe szökő, és gyár hosszan
nyúló fala a rámázolt jelszavakkal.
A szemhatáron látom négy tornyát
a k...
B. Tomos Hajnal: Vándormadarak
Pedig tavasz lenne,
naptár szerint fűébredés,
mégis napok óta vonulnak,
dél felé, teljes páncélzatban
a vándormadarak,
valami beltengeri félszigetre –
napok óta csak csőrök csattogása
a levegőben,
nemzetközi hullámhosszak
szórják vörös honfoglalásukat –
miközb...
Somorčík Szombath Rozália: Madarak hajnalban
A nyitott ablakon át fürdőszobámba,
hol felkészítem testem a napra,
berepülnek a madarak.
Cikáznak a plafon alatt,
szárnyaikról szórják az épp virágzó
bükkfák sárga porát.
Ahogy arcom mosom,
egy madárka a vállamra ül. Vizet akar.
Egy cseppel kínálom ujjamról.
...
Kerecsényi Éva: Májusi nász
Csipkeruhában pózol a május,
virágnyakékkel kecses nyakán,
parfümfelleget repít a szellő,
illata belengi mezők haját,
pipacsparádé, színes kavargás,
vérvörös szárnyú szenvedély,
természet torkából feltörő sóhajt
szél viszi hátán a felhők felé,
pimasz pillanat ...