Golyó süvít a megkötözött létben,
fehér ingeden vöröslő virág,
és torkodon felhorzsolt feketében
még ott nyüszít a lenyelt némaság.
Délceg bitók árnyéka ott feszül,
hol ablakod csak kéttenyérnyi ég,
és szűk huzat surran a résen át,
és vacsorád morzsáit söpri még…
Te jól tudod, ha jön a virradat,
eléd teríti darócát a köd,
és szuronyok közt vezet az utad,
hunyt szemek és hűlt lelkek között.
A csend falán csorog a rémület,
és pattognak a parancs-ostorok –
a torkodon az ima fennakad…
feszül a lég és szorul a hurok.
***
Kapui Ágota (Sepsiszentgyörgy, 1955. május 15. – Újhartyán és Nyáregyháza között, 2018. június 19.) erdélyi születésű magyar költő, szerkesztő
Sepsiszentgyörgyön született, ott járt iskolába, és 1974-ben érettségizett a Székely Mikó Kollégiumban. A kolozsvári Babeş – Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerezett magyar-francia szakos tanári diplomát 1979-ben. Egyetemi évei alatt több verse is megjelent az akkori vezető kulturális folyóiratokban, irodalmi lapokban, antológiában. A nyolcvanas évek derekán két kötetét is befogadta a bukaresti Kriterion könyvkiadó (egyik gyerekverses kötet lett volna), de megjelenésük később meghiúsult, mert 1988-ban családjával együtt áttelepült Magyarországra. Egy Budapest melletti kisvárosban, Dabason kezdtek családjával együtt új életet. Az áttelepüléssel és a megváltozott életkörülményekkel egy időben költői vénája kiapadt, és több mint 20 éven keresztül egyáltalán nem írt verset. A kétezres évek derekán versírási kedve visszatért, de írásait nem hozta nyilvánosságra. Tizenöt évig volt a dabasi gimnázium tanára, majd 2002-től pályát módosított, és haláláig kulturális feladatokkal, rendezvényszervezéssel, kiadvány- és újságszerkesztéssel foglalkozott. 2015-ben érlelődött meg benne a szándék, hogy megjelentesse addigi verseit, és ebben Kaiser László, a Hungarovox Kiadó vezetője volt segítségére. A másik oldal című verseskötet megjelenése után két évvel, 2017 májusában látott napvilágot A lélek szárnycsapásai című kötete, szintén a Hungarovox Kiadó gondozásában.
Kapui Ágota vallotta, hogy a múlt „blokkjai” lassan felszakadnak és verssé oldódnak, így hálával tartozott a Gondviselésnek minden vélt rosszért és jóért, amivel sújtotta vagy megajándékozta. Az írás számára egyfajta „kegyelmi állapot” volt, amelyet sokévi hallgatás után tanult meg értékelni.
Kapui Ágota alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Kapui Ágota alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások