2022-05-17
Kapui Ágota 10
Kapui Ágota: A végén
Ha megkérdeznéd, eltűnt éveimből
a hűlt jelen fegyelme mit hiányol,
a hiányérzet kínzó szomjúsága
mit hozna vissza még az ifjúságból:
Az érintések múló éjszakái
s a kétségek közt sívó nappalok,
a várakozás hosszú délutánja,
s a szerelemre nyitott ablako...
1955. május 15-én született KAPUI ÁGOTA erdélyi születésű magyar költő, szerkesztő
Kapui Ágota (Sepsiszentgyörgy, 1955. május 15. – Újhartyán és Nyáregyháza között, 2018. június 19.) a középiskolát szülővárosában (Sepsiszentgyörgy), az 1. számú Líceumban végzete (1974), majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar–francia szakos t...
Kapui Ágota: Május
Mint fognyomok az elszáradt kenyérben
mint mosolyok a görögdinnye száján
mint levegő a felfújt alkonyatban
mint lábadon a friss szúnyogcsípés
mint szisszenés a csipkebokor ágán
mint eperben az édes pukkanás…
úgy nyílik ránk a május
mint záporban az utcá...
Kapui Ágota: Asszonyhangra
Éjszakádat én virrasztom
ébredésed megriasztom
ha kihűlt a kezed-lábad
hozok forró vizes tálat
felhevítem minden éjjel
tenyeremnek melegével
ujjaimnak parazsától
mint tűz a borókaágtól
úgy fénylik fel szíved tája
mint a pokol kénes lángja
mellkasodna...
Kapui Ágota: Április
Együtt velem a csend is megöregszik,
már áprilisi tréfán sem nevet,
a falnak arccal egykedvűen fekszik,
nem űzi tettre pajkos kikelet.
Az éj sötétje hajnalfényre vált át,
indulj, mert most jött el a holnapod!
Ez az a nap, mit tegnap sírva vártál --
szal...
Kapui Ágota: Az életem egy álmos kertre nyílik
az életem egy álmos kertre nyílik
hol szél tanyázik s vándor évszakok
ahogyan jöttek úgy húznak a felhők
mint madarak az elhulló napok
hol napsütötte reggelek emelnek
és futamok hullatják kedvemet
s a parlagon tengődő szikes földből
egy Szemirámisz új c...
Kapui Ágota: Március idusán
Kibomló selymek a létben
lelkünknek márciusán
hitünk az Úr tenyerében
kikelet szép idusán
kokárdát tűzköd a hajnal
összeforrt szívünk fölé
tavaszi kedv-diadallal
térdelünk Isten elé
csordultig tölt meg az élet
nedvével minden kupát
lobogók szállnak a...
Kapui Ágota: Hol késik már?
Még zúz a jég és mar a zúzmara
és késik még a rigók nászdala
úgy fáznak még a kora hajnalok
s az utca-tér még kihaltan vacog
és köd terül ránk ólmos alkonyat
és kergeti a szél a varjakat
az erdő lelke füstté semmisül
és fojtó kínja mellkasunkra ül
az é...
Kapui Ágota: Összegző
Írtam verset írtam glosszát
felmértem a lélek hosszát
elvetéltem ezt a sorsot
orrok alá törtem borsot
ne hidd hogy a világ örök
jött a tatár jön a török
arra van a hazafelé
ahol nyilall a föld belé
ahol nyilall, ahol hasad
ahol forgatják a vasat
ahol...
Kapui Ágota: Begubódzó
Magoncok bújnak horpadó földbe,
- mocorgó álmok, fázós csírák -
embrió csöndbe zárkózó esték,
zsugorodik a világ.
Gubóba kékült lepkényi létünk,
- hibernált lélek, pondró-magány -
gőzölgő teánkat ringató csésze,
cukorba rejtett talány.
***
Kapui Á...