Lábaid elé lomha csendek
komondor testtel heverednek
kályhádban szikrakölykök laknak
fény-kukoricát pattogtatnak
faladon árnyék ákombákom
alkonynak rongya leng az ágon
teás kancsódnak lóg az orra
mintha csak oly sok gondja volna
tenyered vackán ül a csésze
felforrt a víz is fütyörészve
tealevélke könnyben ázik
illatos lében dagonyázik
körülölel az este lágyan
ebben a hallgatag világban.
***
Kapui Ágota (Sepsiszentgyörgy, 1955. május 15. – Újhartyán és Nyáregyháza között, 2018. június 19.) erdélyi születésű magyar költő, szerkesztő
Sepsiszentgyörgyön született, ott járt iskolába, és 1974-ben érettségizett a Székely Mikó Kollégiumban. A kolozsvári Babeş – Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerezett magyar-francia szakos tanári diplomát 1979-ben. Egyetemi évei alatt több verse is megjelent az akkori vezető kulturális folyóiratokban, irodalmi lapokban, antológiában. A nyolcvanas évek derekán két kötetét is befogadta a bukaresti Kriterion könyvkiadó (egyik gyerekverses kötet lett volna), de megjelenésük később meghiúsult, mert 1988-ban családjával együtt áttelepült Magyarországra. Egy Budapest melletti kisvárosban, Dabason kezdtek családjával együtt új életet. Az áttelepüléssel és a megváltozott életkörülményekkel egy időben költői vénája kiapadt, és több mint 20 éven keresztül egyáltalán nem írt verset. A kétezres évek derekán versírási kedve visszatért, de írásait nem hozta nyilvánosságra. Tizenöt évig volt a dabasi gimnázium tanára, majd 2002-től pályát módosított, és haláláig kulturális feladatokkal, rendezvényszervezéssel, kiadvány- és újságszerkesztéssel foglalkozott. 2015-ben érlelődött meg benne a szándék, hogy megjelentesse addigi verseit, és ebben Kaiser László, a Hungarovox Kiadó vezetője volt segítségére. A másik oldal című verseskötet megjelenése után két évvel, 2017 májusában látott napvilágot A lélek szárnycsapásai című kötete, szintén a Hungarovox Kiadó gondozásában.
Kapui Ágota vallotta, hogy a múlt „blokkjai” lassan felszakadnak és verssé oldódnak, így hálával tartozott a Gondviselésnek minden vélt rosszért és jóért, amivel sújtotta vagy megajándékozta. Az írás számára egyfajta „kegyelmi állapot” volt, amelyet sokévi hallgatás után tanult meg értékelni.
Kapui Ágota alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Kapui Ágota alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások