Mikor kezdtük,
meztelenek voltunk.
Most megint azok vagyunk,
de testnélküliek.
Az ágy üres,
az asztal túloldalán
ül a szörny,
étket kíván.
Titkaim puhák,
tapinthatóak:
plüsstakaró,
meleg zokni.
Ma úgy döntöttem,
azt szeretem, ki velem van:
kutya, katica,
álompajtásaim,
gyermek, kinek
anyja vagyok,
gyermek, kinek
lánya vagyok.
***
Somorčík Szombath Rozália szerzői oldala: Apám, a program működik
Somorčík Szombath Rozália alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Somorčík Szombath Rozália alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Somorčík Sz. Rozália írja magáról: “Szlovákiában, Nyitrán élek. Egyszerű, magyar, iparos családból származom. Apám, ha élne, most csodálkozna, hogy verseket írok. De ez van. Az élet megtanított rá. 19 évi tervezőirodai munka és 18 évi magánvállalkozás után, a versírást nem akarom abbahagyni egy ideig. Később majd kiderül mi lesz még.”
Legfrissebb hozzászólások