Hagyjatok röhögni magamban –
felfuvalkodott, napi elmúlások –
honnan és mennyi hálapénzért
örököltetek annyi fekvőhelyet,
üres falakat, ahol
graffiti-könnyetek évekig csordogál,
jóllehet mozdulatlan?
A festő sokat tud –
a költő is átmázolja – ha kell
a tejutat –
nagy, dülledt napokat
pingál az elhagyott telekre – utánzatait
a mindenhatóságnak.
Te meg ki vagy, hogy aszfaltból
mászol elő? – s az a másik,
aki sarokba vágja végül az infúziót
és arc nélkül itt hagy – el se köszön –
kik vagytok ti, hogy nyaranta
utaztok következetesen –
mentek, mint valami Isten leányai
és áthúztok minden időszámítást?
Ettem már őzhúst, tiltott szüzeket
faltam naponta – mindent,
ami vérzik, nyög vagy kiált…
mit tudtok, nyáladzva elősomfordáló
kísérleti ebek? –
Itt egy test. Itt egy lélek is,
romlott az egész, oszlik, dögszagú.
Lakjatok jól hát végre! Egyetek!
Mit tudtok, szolgálatos hősök?
se nevetek, se szavatok – sehol;
most meg – ha igaz – fegyverszünet
van – az ám – hát csend legyen…
hagyjatok röhögni magamban … magamon
mint kényszerzubbonyból szökött
őrült, ágakból tákolt vánszorgó kereszt –
a harc után kapkodva összekapart
tömegsírok között.
***
Keszthelyi György alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Keszthelyi György alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Keszthelyi György költő, író, grafikus, festőművész
“Kolozsváron jöttem a világra 1955. augusztus 20-án, másodmagammal. Elsőszülött vagyok negyvenöt perc előnnyel, ezért szabályszerűen talán elsőhalott is leszek. Gyermekkoromban csodálattal bámultam a Házsongárd hős-részlegét; ma már annyi a névtelen (élő)halott hős, hogy nem csodálok semmit. Harmincöt évet éltem az első bolondokházában, most számolom, megérek-e ugyanannyit a másodikban. Írtam, írok, versekben élek, furcsa módon első kötetem mégis kisregény. Rendszeresen és feltúrázott motorral dolgozom, mert úgy érzem, késve indultam el ezen a vándorúton. Van, aki pesszimistának tart, tudj’ Isten, mi vagyok. Dominus vobiscum.”
Kötetei:
Keszthelyi György: Bárány kalasnyikovval (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2010)
Keszthelyi György: Csendéletmezsgyén – Versek 2010-2013 (Magyar Elektronikus Könyvtár, szerkesztő Cseke Gábor; illusztrátor Keszthelyi György, 2013)
Keszthelyi György: Lélekzárka (2014, Bookart)
Keszthelyi György: Lódenes embermadár (2015, Kriterion Könyvkiadó)
Beszámoló a látszatokról (versek). Várad, Nagyvárad, 2018.
Legfrissebb hozzászólások