…És akkor a vándor felért a Majdnem Végtelen Hegy tetejére. Az utolsó lépés előtt körülnézett, és lepergett előtte az útja.
Ahogy visszagondolt, mintha egész életében ide tartott volna. Minden kis lépés, kudarc, csata, elesés, feladat, apró állomás volt a Hegy tetejére vezető úton.
Nem is hitte igazán, hogy megérkezik. Azt hitte, a Hegy tényleg végtelen. És most egy lépésre van… nos, valami biztosan.
Fellépett a legfelső sziklára. Hirtelen egy apró láda bukkant fel előtte, inkább olyan, mint az ékszeres dobozkák a lányok és nők asztalain, azokon az asztalokon, amelyek mellett ő maga is megpihent, vagy épp szenvedett és csatázott az elmúlt évtizedek alatt. A fedél felpattant, és csillogó gyűrűket vett észre odabent. Ugyan semmilyen felirat nem volt rajtuk, de mégis azonnal tudta, melyik micsoda.
Ott volt a Hatalom, az Erő, lejjebb lapult a Tudás, és megannyi egyéb tulajdonság fémbe és drágakőbe faragva. És ő rögtön tudta, melyiket szeretné. Belekotort az ékszerek közé, és ujja egyből rátalált.
Még nem is látta, csak érezte a fém melegét, de tudta, hogy a fehérarany pántban vékony, vérbordó erek futnak, és az alig észrevehető drágakő egyszerre játszik a vér és a jég színében. Ahogy az ujjára húzta, a láda eltűnt, majd eltűnt az ujjáról is az ékszer, de közben érezte, hogy megjelent máshol. A szíve körül.
Végre igazi vágyat érezhet! Végre nem csak feladat lesz számára az élet. Végre lesz értelme a szívnek, a testnek és a léleknek, így együtt!
Elindult lefelé, de valami furcsa volt. Az érzés, amire várt – a forró, boldog, sürgető, szép érzés megérkezett ugyan, de jött vele más is. A soha be nem teljesedés, a hiány, a “mindig egy lépéssel mögötte” érzetei. A szívén feszülő pánt egyszerre volt bársony és penge.
Haláláig vándorolt tovább, immár céltalanul. Nem nézett felfelé. És közben tudta, hogy választhatta volna a Beteljesedés gyűrűjét is, mert a Vágy nem az, amire gondolt. A Vágyban ugyanis mindig benne van az a szép, de fájdalmas igazság, hogy amire vágysz, még nem a tiéd.
Amikor meghalt, a szíve körül elillant az arany pánt. Most újra valakire vár a hegy tetején. Valakire, aki nem tudja, mit is választ igazából.
Legfrissebb hozzászólások