2024-12-25
vers 10
Szuhay-Havas Marianna: Egyéjszakás
Én is téged és csak úgy,
öledbe hullok hanyagul,
ágyadba húz a génlánc:
halott keringő, tértánc.
Ereimben bébi-méreg:
se új test, se másik lélek,
aki nekünk lett szánva,
továbbáll talán Indiába.
*
A '70-es években Ázsiában rendeztek egy túlnépesedés...
Fellinger Károly: Három nővér – Szélcsend
Lenn a víztükörben nyárfa pompázik,
kihúzza magát, hisz otthonra lelt.
De nicsak, felszínén a nagy folyónak
száraz kis levelét óvja a rend.
Kiírom magamból, belülre mélyen,
feltekert zsineg a szív, gombolyag,
jó lesz majd Ariadnénak, meglásd.
Lekötözn...
B. Tomos Hajnal: ÉLETRAJZ
Útjaimat hegyek
torlaszolták
s azokon alig sejlő
ösvények,
kapaszkodó gyanánt
csipkebokrok,
szoknyámba tépő
sövények -
bokraimon parancsra
nyelvelő lángok,
éjszakák csontjait robbantó
átkok:
én bőrömmel ízleltem
minden szilánkot....
Pengebácsi: Nyolc sor a félelemről
azt mondta fél a hidakon
míg sétáltunk át
a duna fölött
egyik éjjel ketten
és míg nevetve
azt mondtam hogy
ez milyen hülyeség
én is félni kezdtem
*
Szerzőnk nem szeretné felfedni kilétét, amit a Lenolaj.hu szerkesztősége tiszteletben tar...
Oláh Tamás: Trilógia
Libegő, parányi folt táncolt
az Ecce Homo kép előtt.
Talán a villanykörte-napok vonzották,
s röpítették a terembe,
vagy virágnak nézte,
mézes tápláléknak
a festő fájdalmas vonalait?
Nem tudom.
Könnyelmű lénye árván lebegett.
Föl-le szálldosott, mint...
Márkus László: A képzelet margójára
Bebújtál kulcslyukamon,
kacér, sóvárgó remény,
majd hozzám simultál
lilába hajló csendeddel.
Magaddal csempészted
elhált nászunk illatát.
Hajnali napsugár rajzol
áldást a kopott Máriára.
Mellemre hajtott fejeddel
oly sokszor megcsodáltad.
Kékes fénye...
Márffyné Horváth Henrietta: Gyertyafényben
lágy gyertyaviasz cseppen a kőre
a láng táncol jobbra-balra dőlve
a falon libben-lebben az árnya
az emlékeknek kinő a szárnya
s fel-felkarikázva bodor füsttel
szívbe karcol arannyal-ezüsttel
Oláh Tamás: ÜZENET
Tudod-e mit hoz egy lengő hinta-hang?
Milyen titkokat kuncog a szerelemillatú széna?
A száradni kitett ruha suhogása mit üzen?
Mit súg a pogány fagyöngy a madárpárnak?
S miről álmodnak a méhek a didergő kaptárban?
Kit szólít a kút-lánc, ha csikorog?
S mi...
Márffyné Horváth Henrietta: Nosztalgia
volt idő, amikor a nyár végtelennek tűnt
s forró aszfaltgőzben fuldokolva bűnt
követett el, aki a városban ragadt
s a kedve, akár cipője szurokba tapadt
bagótól bűzlő másodosztályú vonaton
dzsörzé ruháktól púpos csomagom
tetején ülve hangolódtam zakatolv...
Mórotz Krisztina-Nyírfalvi Károly: Egyszeri leírás (Millet: Kalászszedők)
Tarló, lekaszált gabonaföld, a kévébe
kötött kalászokat már elhordták.
Amit a gereblye foga otthagyott,
három parasztasszony szedi össze.
(Azért a lehulló kalászért hajlongták
végig a tarlót.)
Kenyér lesz ebből is, orcájuk verítékével
megkeresett kenyér...