2024-11-14
Vadmalac félpercesek 10
Gergely Tamás: A Hegy
A Koma a fejéhez kapott, mintha mutatni akarná, amit mond, mondani viszont egyelőre ennyit tudott:
– A Hegy…
Vadmalac sejteni vélte, mit akar a Koma közölni vele, nem először volt ez téma kettejük között:
– A Hegy bennünk van, nekünk kell megmásznunk, egyén...
Gergely Tamás: FÉLSZEG
A gitárt a jobb karjával tartotta, ölelte át, kissé félszegen, meggörnyedve; délceg fiú hangszer nélkül sem volt, a helyzet viszont még jobban görnyesztette.
Kiment ugyanis a rögtönzött színpadra, de a közönségben nem fedezte fel a sajátjait, mind idegenek vo...
Gergely Tamás: AZ IDŐT FOGJA
Kicsit nehéz megfogalmazni.
Mert ébren volt, de az volt az érzése, mintha álmot látna…
Az időt próbálta megfogni…
Az idő ebben az ébren-álmában olyan volt, mint egy bokor vagy törpe fűzfa. Szóval több ága volt, s ő azokat összefogta.
Megfogni olyan értelem...
Gergely Tamás: SEMMI SEM
Vadmalac testéből drótok álltak ki. Különböző színű folyadékok egyrészt táplálták, másrészt meg hagyták el a testét. Vadmalac engedte a felcsereknek, végezzék a dolguk, de ő tulajdonképpen nem a saját szerveivel akart kapcsolatba kerülni. Hanem a Teremtővel, v...
Gergely Tamás: CSALÓDÁS
A Koma kérdezett:
– Mi a csalódás?
Vadmalac a naptárra pillantott, hogy nem április elsejét írnak-e, de a Koma komoly hangjából rájött, hogy nem tréfa a kérdés.
Hogy is magyarázza meg neki…
– Ha egyet ígérsz, és mást csinálsz. Ha én téged leküldelek, vásár...
Gergely Tamás: LEPKE
A Koma mesélt. Kérdezni szokott, de hát az életét neki is el kell mondani valamikor.
Valakinek. Vadmalac meg a családja szájtátva hallgatta.
A hasonlat: a Koma úgy vélte, hogy az ő élete olyan volt, mint egy lepke röpte egy napos vasárnap délután. Részletese...
Gergely Tamás: ZELLERT KOCKÁRA
Vadmalac szereti a növényeket. Főként a gyökérzöldséget feldolgozni, párolni.
Aznap azt a feladatot kapta, hogy egy kisebb zeller felét vágja kockára. Apró kockára, ami a vágott almával méretben is talál.
Hogy Waldorf-saláta legyenek együtt.
Vadmalac nekilá...
Gergely Tamás: ALMA VIRÁGA
A Koma mindenik virágnak örvendett: a kékilonkának, a sárga tyúktaréjnak, gyöngyvirágnak, de a legjobban az alma virágát szerette. Mert kedves, békés virág, bőséget sejtet, sátrat húz a feje fölé. Szirmai megvillannak a napfényben, közben illatoznak.
Igen ám ...
Gergely Tamás: SZÁMÍTJÁK AZ IDŐT
Szaladt a komája egy csörgőórával a kezében. Távolról úgy nézett ki, mintha előzőleg kibelezte volna, de csak a kesztyűje lógott le, fázós tavaszi napra ébredtek.
”Hány óra? Hány óra?” – kiabálta. Vagyis hogy előre kell vinni vagy hátra az órát, az időt, nem ...
Gergely Tamás: ÖSSZEFOG
Ahogy rendezett a lakásban, meglátta a húsvéti liliomot. ”Húsvéti nárcisz”, javította ki magát. ”Elaléltak.”
Odament hozzájuk, de mielőtt kivette volna őket a vázából, összefogta, összeszorította, közel hajolt hozzájuk, és azt mondta:
”Köszönöm nektek!”
Hog...