Bejegyzések betöltése…
Címoldal > Újnautilus Irodalmi és Társadalmi Portál

Újnautilus Irodalmi és Társadalmi Portál 10

Bánki Éva: ITTHON
Read more

Bánki Éva: ITTHON

Olyan éhes vagyok, hogy nincs hol aludnom. Olyan szomjas, hogy nincs, aki betakarjon. Olyan szomorú, hogy nincs, aki enni adjon. Olyan beteg, hogy nincs, aki megbocsásson. Olyan honvágyam van, hogy itthon vagyok.   54 vagyok, egy 11 éves, csodás k...
Bánki Éva: A 9-ES BUSZ BALLADÁJA
Read more

Bánki Éva: A 9-ES BUSZ BALLADÁJA

Elvesztettem a lelkem. Nézek jobbra, nézek balra. Nincsen. Lopnak ezen a buszon, mint a szarkák. Kitől szüzességet, kitől becsületet, más hülyétől tizenöt évet. Nincs. Nincs. Nincs. Se a pénztárcámban, se a válltáskámban, se a hátam mögött, se az ülések kö...
Bánki Éva: MINDIG AMERIKA
Read more

Bánki Éva: MINDIG AMERIKA

Itt, Pistikám, háromszor kel fel örömében a nap. Vígan szökdécsel az ősöreg fenyőfák, habos felhőpaloták, százemeletes tornyok közt. Mind eljutunk ide. Ki halála előtt. A lustábbak haláluk után. Vince megjött. Józsi úton van. Te mikor érkezel, Pistikám? ...
Bánki Éva: AKKOR HOGYAN?
Read more

Bánki Éva: AKKOR HOGYAN?

Anyukám azt mondta, ő nem egy kanapé. Amit nyugodtan lehet nyomkodni, vonszolni, leenni-leinni, lökdösni, dörzsölni, húzni-vonni. Értem én, persze. De akkor mondd meg, hogy születtem? Anyukámat elragadta egyszer egy nagy madár? Vagy az észak-nyugati szél...
Bánki Éva: ANYA-FIÚ-APA
Read more

Bánki Éva: ANYA-FIÚ-APA

Mit csinálsz, ha középosztálybeli pesti lányként hirtelen meghal az édesapád? Ha abba kell hagynod a gimnáziumból, és rád is, mint a nővéreidre, egy házasságközvetítő által "elrendezett" jó (vagy rossz) házasság vár? Az 1900-as évek elején nevelkedő polgárlány...
Bánki Éva: HA MEGESZNEK AZ ÁLLATOK
Read more

Bánki Éva: HA MEGESZNEK AZ ÁLLATOK

talán a combommal kezdik majd, aztán a vállam jön, a vesém, az oldalam, a többi persze szemét haleledel, (de kidobni mégsem) és ott a fej, ki is lehet tömni, nőstény, 53 éves, és a szív – ki mondaná meg belőle, hogy hányszor láttam a tengert én sem t...
Bánki Éva: HAZA, HAZA
Read more

Bánki Éva: HAZA, HAZA

Nemeslövő. Itt maradt egy hajszálam. Azért emlékszem, mert én rejtettem el egy képkeret mögé, hogy ha visszatérek, megtaláljam. 1972-ben, öt évesen még szőke voltam. Már csak a hajszálamra emlékszem és a poros képkeretre -- fogalmam sincs, mit kerestünk ...
Bánki Éva: KOMOLYAN, CSENDBEN
Read more

Bánki Éva: KOMOLYAN, CSENDBEN

Ne érj hozzám, ne gyere közel, ne írj rám, ne is telefonálj! A legjobb, ha nem mondod ki a nevem, ha soha, de soha nem gondolsz rám. Mert a végén kipécéz egy vírus, ami bitek, fénynyalábok, kósza álomképek, vágyak, sértések, gyerekkori emlékek útján terj...