Nemeslövő. Itt maradt egy hajszálam.
Azért emlékszem, mert én rejtettem el
egy képkeret mögé, hogy ha visszatérek,
megtaláljam. 1972-ben, öt évesen még
szőke voltam. Már csak a hajszálamra
emlékszem és a poros képkeretre —
fogalmam sincs, mit kerestünk Nemeslövőn,
és hogy találhatnék vissza. Vagy csak álmodtam?
No és mit csináltam Ceglédbercelen?
A vonaton lebunkóztam egy fiút,
aki soha nem ártott nekem. De miért?
Mit akart ő tőlem, és mit akartam én tőle?
Aztán anyám. Ha becsengettem hozzá,
mindig csak kis várakozás után engedett be.
A fejét csóválva megmagyarázta,
mit csináltam rosszul. Hogy elrontottam a kapukódot.
Hogy nem nyomtam a csengőt elég erősen.
Aztán megmutatta, hogy hogy kell.
Máskor majd figyelj oda! Légy ügyesebb!
Minden darabkám itt van, ebben az országban.
Bár nem emlékszem, mit akartam Nemeslövőn.
Vagy mit akartam attól a ceglédberceli szerencsétlentől.
Hogy ő mit akart tőlem. És mit akartam századszor,
ezredszer is a tulajdon édesanyámtól?
Haza, haza. Egy hely, ahol senki nem rak rendet.
Ahol a hajszálak elvesznek, a csengők nem csengenek,
és ahol senki sem felejti el a sértéseket.
Kéne egy ablak, vagy tán egy másik ország,
hogy mindent elmesélhessek.
Hogy meglegyen minden,
aminek nem volt értelme.
***
51 vagyok, egy 11 éves, csodás kislány mamája. Nagykanizsán születtem, az ELTÉ-n végeztem, hosszú ideig éltem Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban, lovagregényekkel és trubadúrokkal foglalkozom, a Károli Kreatív írás specializációját vezetem. Szerelemből tanítok.
De az írás fontosabb. Versekkel kezdtem, regényeim, novellásköteteim a Magvetőnél és a Jelenkornál jelentek meg. Esőváros (2004), Aranyhímzés (2005), Magyar dekameron (2007), Fordított idő (2015), Elsodort idő (2017), Összetört idő (2019).”
Kapcsolódó oldalak:
Újnautilus Irodalmi és Társadalmi Portál
Újnautilus Irodalmi és Társadalmi Portál Facebook oldala
Bánki Éva írásai a Lenolaj.hu oldalán
(Illusztráció: Maurits Cornelis Escher alkotásából készült animáció)
Legfrissebb hozzászólások