2024-10-13
próza 10
T. Ágoston László: Azok a piros pontok…
Hány piros pontot látsz a képen? ‒ kérdezte az interneten érkezett levél. Az alatta lévő fotón egy kreol bőrű, fiatal férfi látszott feltartott kezekkel, mintha éppen megadná magát. Előtte meg öt piros pont. Kicsi, nagyobb, még nagyobb. Összesen öt.
Ki a fene...
Gergely Tamás: Klónozzák
Vadmalactól vért vettek. Nem is keveset.
Nézi az üvegcsékbe gyűjtött vérét, az övét, a sajátját, amitől, sejti, búcsút vehet. Teszi fel magában a kérdést: “Mit csinálnak azzal?” A vérével. Hogy felélesztenek vele egy holtat? Az esetben az illető melyikük le...
Gergely Tamás: Sirály, segély
(Az Odengatan sorozatból)
Kérdeznek legújabb kötetemről: hogy ki eteti a címben szereplő sirályokat? Igen, sejtettem, hogy ez beszédtéma lesz. Hogy ki eteti abban a rövid szövegben, amit jobb híján anekdotának neveztem, illetve amit anekdoták közé vette...
Gergely Tamás: ELADTA
Malacka nem hitte el: ”Eladta?!”
Azt értette rajta, hogy: eladta a házuk a fejük felől. Nem úgy, hogy ki kell költözniük belőle, hanem hogy el van zálogosítva.
Malackával szemben Vadmalac nem felháborodott, hanem bús-szomorúan lógatta az orrát, megértette, h...
Hornyik Anna: Gondolat (egy tanítás margójára)
Mint minden más, szavakból, hangokból állok, minden porcikám, rezdülésem, gondolatom.
Feladatom csupán annyi, hogy megtanuljak minél több szót, hogy felismerjem és ráhangolódjak annak az egy szónak az egy hangjára, melyből eredek.
Bábel Antónia: Jobb kéz, bal kéz
Egyszer a bal kéz nagyon megorrolt a jobbra. Féltékeny lett rá, és azt mondta neki:
– Ugyan, mitől vagy te jobb, mint én? Mi jogon vívtad ki magadnak, hogy az összes ember veled ír, veled mutat, veled fog kezet? …és mi az a mondás, hogy „Ne tudja a bal kéz, m...
Gergely Tamás: KONTAMINÁLT
Komája jött a hírrel, hogy gyülekeznek a központban. ”Gyülekeznek”, nem merte a szájára venni a szót, hogy ”tüntetnek”. Valamiért óvakodott tőle, talán mert a szó igen közel állt a ”kitüntet”-hez, más szóval ”kontaminált”.
A koma nem egészen értette, mi annak...
T. Ágoston László: A fehér por
Kissé fejfájósan ébredt Peregi Pongrác ezen a kora tavaszi reggelen. Mire kinyitotta a szemét, az asszony helye már üres volt az ágyban. Na persze ‒ gondolta ‒, mondta is az este, hogy kiugrik a piacra valami friss zöldségért, mert ilyenkor, tél végén már kiür...
Andrassew Dávid Igor írása
Kölyökkoromban a nagymamám többször mesélt arról, milyen volt, amikor – vagon híján – gyalog terelték őket Budapestről a lichtenwörthi haláltáborba. A testvérét, aki amúgy nagyon szeretett táncolni, a hátán vitte, mert elüszkösödött a lába. Amikor pedig kisisk...
Nyírfalvi Károly: A két Jack
Az időjárás tökéletesen alkalmas arra, hogy lüke kamaszok nyelvüket hűvös vasakra helyezve tapasztalják meg a hideg mértékét, hagyom is őket, kuckóm derűs félhomályában olvasmányaimmal foglalkozom inkább.
Nem ismerem elég mélyen mások olvasási szokásait, hogy...