2024-10-06
Mire gondolt az író? 10
Gergely Tamás: CIGÁNYKERÉK
A koma el volt kenődve. Lamentációjának a lényege az volt, hogy abban az erdőben minden fordítva történik, mint kellene, más szóval a feje tetejére állt a világ körülötte.
Hogy lehet azt elviselni? Álljon talán tótágast?
”Az nem lesz jó, válaszolta Vadmalac, a...
Gergely Tamás: REMÉNY
* Mire gondolt az író? *
Rendezve a Vadmalac-mappámat (mappáimat, immár három van belőlük) szembesülök a címeimmel. Meglepően sok a "Jézus" meg az ”Isten”, bár nem vagyok vallásos, egyszavasak mind, s bár nem akarom, elég sok a hivatkozás főként korábbi kor...
Gergely Tamás: SÁRGA
Álmában Vadmalac csak ült, mint egy télire eltett sós uborka. Annak, hogy ült, nem volt tudatában. A sós uborka helyett ő egy kasztent említett volna, fából készítettet, ami nyugvó állapotában legalábbis érzéketlen, de hát az említéstől ő hol állt…
Kérdezték,...
Gergely Tamás: A NAPRAFORGÓ MAGÁNYA
Úgy gondolom, az évek hozzák meg az asszociálás igényét. Egy kis napraforgóról akarok például írni, de ahogy az írás ötlete megszületik, előbújnak emlékeim közül a hozzá asszociálható képek.
Utazunk például Budapestről Kolozsvárra, s nem az egyenes utat v...
Gergely Tamás: ALMAMAG
* Mire gondolt az író? *
Emlékszem, milyen büszkén beszélt Rafi Lajos a stockholmi városi könyvtárban tartott előadásán arról, hogy egy, a verseit vizsgáló csoport megállapította, hányféleképpen jelenik meg verseiben a nő. Nos, nekem nincs házi kritikusom, ...
Gergely Tamás: HARÁCS ELLEN
Megvan a harácsolás elleni hormon, azaz harácsolás elleni módszer.
Látja mindenki: akinek jól megy dolga, nagy a hasa, s hát jó dolga többnyire azoknak van manapság, akik harácsolnak. Príma szimatuk van arra, felfedezzék, hol a pénz, legtöbbjük zseniálisan po...
Gergely Tamás: Kik azok a zanzibárok?
Péntek, november 24-e. Metrózom a munkahelyem felé, fülemben a hűséges Sangean-zsebrádióm, éppen a híreket mondják. Két dologra leszek figyelmes: az egyik, hogy az azerbajdzsáni hatóságok nem engedik Stockholmba utazni a Tucholsky-díját átvenni azt az újságíró...
Gergely Tamás: A KETTŐ EGYÜTT
Vadmalactól jobbra valakit lelőttek. A hulla a hasán feküdt, mintha rejtené az arcát. Feje körül vértócsa, más nem lehet.
Vadmalactól balra énekeltek. Karaokeverseny egy improvizált sátorban, “Una Paloma blanca”, a sláger a halottig elhangzott, sőt, azon túl,...
Gergely Tamás: GYANAKSZIK
Vadmalacnak rossz napja volt. Valami keserűt olvasott gyilkos praktikákról, amitől mindenre meg mindenkire gyanakodni kezdett. S akkor lépett be barátja, komája, illetve akit korábban annak hitt.
”Te…?!”, kérdezte tőle.
Érezte a koma a megváltozott hangszínt...
Gergely Tamás: Cliff Edge
Nézi a magas partot, illetve a vakító fehér kőzetet a nevetségesen vékony talaj alatt.
Elképzeli, hányszor bukfencezik a test, amíg a tenger vizével egy szintre ér.
“Attól függ, ki hogyan ugrik…”
“Ott voltam”, mondja.
“Mállik. Időnként egy darab leszakad, ...
- 1
- 2
- 3
- Következő →