2024-03-25
Mire gondolt az író? 5
Gergely Tamás: CIGÁNYKERÉK
A koma el volt kenődve. Lamentációjának a lényege az volt, hogy abban az erdőben minden fordítva történik, mint kellene, más szóval a feje tetejére állt a világ körülötte.
Hogy lehet azt elviselni? Álljon talán tótágast?
”Az nem lesz jó, válaszolta Vadmalac,...
Gergely Tamás: VADMALAC LELKE
VADMALAC LELKE
Gardéniát kapott születésnapjára. A növényt eladdig távolról tisztelte: talán, mert viaszlevelei vannak, akár a citromnak, kissé ridegek. Vadmalac legalábbis úgy ítélte meg.
De ha már kapta, gondozta. Öntözte más szóval és… várta, hogy virág...
Gergely Tamás: Erre gondolt az író
A minap a Lenolajban megjelent Danol című félpercesemnek van egy “összetevő szála”, ami a múltamba vezet. Mert “szál” az is, hogy egy időben a kisfiam kedvéért néztük a dalfesztivált, szál az is, hogy az eltelt évek bölcsebbé tettek, már nem akarok mindenképpe...
Gergely Tamás: SÁRGA
Álmában Vadmalac csak ült, mint egy télire eltett sós uborka. Annak, hogy ült, nem volt tudatában. A sós uborka helyett ő egy kasztent említett volna, fából készítettet, ami nyugvó állapotában legalábbis érzéketlen, de hát az említéstől ő hol állt…
Kérdezték,...
Nyírfalvi Károly: Aznapi emlékek
Szabadnapos volt. Sütött a nap, s bár ráért, korán kelt, felöltözött, kiült a ház elé. A posta korán érkezett. Sok volt, apró borítékok, reklámújságok begyűrve az amúgy sem szabványos ládikába.
Kiemelte, csoportosította őket, közben eszébe jutott az a nap, az...