2024-05-01
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Keszthelyi György: A sokadik napon
amikor minden idő
lassú galoppra vált majd
kitágul széttör tégla-
falakat sorompót
áthömpölyög rozsdás
gátakon haltetemeken
azon a részvétlen
lélekcsonkító
tüzeket szító napon
amikor a főinkvizítor
intésére fellobban
a máglya és csuklyás
szentek kú...
Gergely Tamás: Őszi gondolatok
Vadmalac előbb a Tölgy alá nézett. November elejére a fa levelei leszálltak a földre, s minthogy szél nem fútt, széles kört írtak le, takarták be a sárga lapokkal. “Öröm nézni”, gondolta Vadmalac.
Ám akkor a tekintete fennebb kúszott, és meglátta a csupaszon ...
Gergely Tamás: PANTOMIM
Komája pantomimot játszott nekik aznap este.
Hasbeszélő hangján bemondta, hogy a produkció, amelyik következik: ”Évezred hajnala, a Bükkben”.
És elkezdett vadul csápolni, mintha merülne el, miben is, a szennyben, amit ott tapasztalt.
Nota bene, mindketten, ...
Gergely Tamás: HARSÁNY
Mutatóujját a hüvelykjéhez közelítette, s kezét arca elé vitte, de Komája nem értette meg.
Akkor meg szólt: - Húzd le a hangot! Túl harsány vagy.
A Koma viccre akarta venni: - Bocsánat, otthon felejtettem a hangfogómat.
Minthogy vicces válasz nem érkezett, ...
Gergely Tamás: Kinek a gyertya?
Előbb összeszámolták, hány a halottjuk. Tudták azt, tulajdonképpen csak megegyeztek. Hát a szüleik…
Aztán megvásárolták a gyertyákat, beállították a tartóba, a mások gyertyája mellé. Mind ismeretlenek, egy idegen templomban hogyan is lehetne másként, ám közös...
Keszthelyi György: Ahol a holló
Ahol a holló, ott a pince.
Két méterrel fölötted állok
földhöz ragadtan.
Ide kötődtem, mint a háziállatok,
mint a lánc. A fájdalom bilincse
mint széthulló jéghegy
végigcsörög a fák között.
Az, aki fekete ruhába öltözött
igényeit is a szemétbe dobta.
B...
Gergely Tamás: KÖNNYCSEPP
A könnycseppet akkor érezte meg, amikor az már az orra nyerge felé gördült. Két csepp volt különben, páros, az egyik veszélyben, hogy lefele az arcán keresztül a füle irányában tűnik el. Míg a másik megáll az orra és a pofacsontja közti gübüben.
Azt, hogy az ...
Para Olga: Hallom a Hangod
– Ó fiam Fiam
Hallom a hangod
– virág vagyok a
síromon nőtt
legeslegszebb
piros rózsa
s csak Neked nyílok
mert örökké látsz
őrzöl azóta
anyai hűség
szobra vagy te
örökké sírsz azóta
hallod a hangom
hallom a hangod
örökké sírsz azóta
téren túl de...
Gergely Tamás: MÁSODSZOR
Komájuk feldúlt állapotban érkezett.
- Hazudnak, harácsolnak, vetette ki magából a hozzá illő szelíd szitkokat, ám valami súlyosabb következett:
- Én nem ezekért haltam meg hatvan évvel ezelőtt!
Azzal felhúzta az ingét, s megmutatta újra a behegedt sebet a ...
Cseke Gábor: egy mozdulattal
a tanúk
akár a tettesek
rendre elhullnak
mint a legyek
hiába ősz van
a dér ma nem kegyelmez
mindent összegyűr
egy mozdulattal
markába fogja görcsösen
majd tekintete kukát
keresve ide-oda jár
de üres kukát
ma nem talál
csak viszi tovább
markában ö...