2024-11-14
„Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, amilyennek lennie kellene, akkor azzá tehetjük, aki lehetne.”
Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus gondolata
Gergely Tamás: SZÁLLNAK AZ ÉVEK
Mintha mindketten látták volna azokat. Mindenesetre a lebukó napot célozták meg pillantásukkal.
”Milyen átkozottul barnák voltak!”, szólt végül a koma.
”Barnák?, kapta fel a fejét Vadmalac. Nekem inkább szürkéknek tűntek.”
Hogy társa is bekapcsolódott a tár...
Lendvai Péter: Matek
Egy gyerek egy gyerek.
Két gyerek két gyerek, de néha felér hárommal.
Három gyerek eleinte olyan, mintha csak a megszokott kettő lenne, meg egy macska, de aztán hirtelen, amikor rájön, hogy szaladni is lehet, olyanok lesznek, mint egy egész óvodás csoport.
...
Kapui Ágota: Feledésbe
mint nyári estéken a bomlott szerelem
ha átizzasztja bőrünket a láz
és selymek vackán percre megpihen
a mozdulat mely csontodig aláz
lerúgod csillagtüskés takaród
az ég karcolja ajzott testedet
s a hold mint úszó nagy kalózhajó
a feledésbe átevez veled
...
Gergely Tamás: RIÓ, RIÓ
Látom, valami új szokás jött be divatba: a riói olimpia alkalmával mindenki odaválasztja a saját trikolórját. Gondolkozom, mit is tehetnék ki én, s eszembe jut, hogy Mariannának ígértem szöveget a svéd zászlóval kapcsolatosan.
Hol is kezdjem... interjúsorozat...
Márkus László: filmszakadás
álmom óceánján
futtattam zátonyra
magam magam
ott
hol a kéklő mélység
éles szirteket törik meg
s tarajos hullámok hada
gyepálja kezdetek óta
szüntelen
partra vetett testem
halfarkasok csipdesik
fehér lelkemet is
vér lepi el
fövenyen aszalódó
porh...
Cseke Gábor: Nyári mesék (2) A csapda
Az egér nyáron tévedt be a Berci bátyó házába. Azonnal rágcsálnivaló után nézett. Kifürkészte, merre a kamra, s nagy rössel átfúrta a padló mellett a vályogfalat. De a kamrában csak ilyesmik voltak: hagymakoszorú, krumpli, murok, petrezselyem… Se dió, se s...
Cselényi Béla: neheztelés a ríkatásért
ríkató mesék
még ma is lehangolnak
katarzis nuku
wilde és andersen
germán világa olykor
igazságtalan
a gyengét sújtja
nem pedig a gonoszat
gyermekgyász feszül
szinte nőies
míves pityergésükben
s üti fültövön
az ábrándosság
csenevész lovagjait
kár...
„Ahol a vér és a szenvedély beszélnek, nincs sok szava az értelemnek.”
Márai Sándor (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) író, költő, újságíró gondolata