2024-11-25
Bánki Éva: AKKOR HOGYAN?
Anyukám azt mondta,
ő nem egy kanapé. Amit nyugodtan lehet nyomkodni,
vonszolni, leenni-leinni, lökdösni, dörzsölni, húzni-vonni.
Értem én,
persze. De akkor mondd meg, hogy születtem?
Anyukámat elragadta egyszer egy nagy madár?
Vagy az észak-nyugati szél...
Gergely Tamás: FENNKÖLT
Vadmalac meg Malacka a nyarat a Tó partján töltötte a vadrucák meg a vadlibák társaságában. Néha feléjük szállt egy-egy szitakötő, nem sok, mivel a víztől elég távol telepedtek le.
Ám egyszer csak feltűnt a parton valami különös. Malacka látta meg a kecsesen ...
Fekete István: Az óriás elefánt – Párizsi szösszenetek 14.
El tudja valaki képzelni, hogy Párizsban, az 1880 méter hosszú – ahogyan egy amerikai turistától a Champs Élysées-n hallottam – „Csemzilájzin” kétszer öt sávban hömpölygő forgalom látványát ne a Diadalív zárja le? Pedig nem sokon múlott, hogy helyén ma nem egy...
Magdus Melinda: A gyufaleves
Hajdanvolt gyermekkoromban drága nagymamáim jóvoltából sok finom étket ismerhettem és ízlelhettem meg. Mindkét mamám ügyesen sütött-főzött a konyhában. Családtagjaik sohasem éltek panasszal, valószínűleg azért is főztek olyan ízesen és olyan jól.
Sajnos az al...
Hajnal Éva: Kőcsipke
Kicsipkézte a dér a lépcsőfokokat, mintha angyalok lépte nyomát látnám. Szépen horgolt, gondos munka. Lépések muzsikáját hallom. Apró, légies lépésekét, melyek máskor belevesznek a csendbe. Most hallani őket.
Rég jártam erre. Minden oly szokatlanul nyugodt ...
Hajnal Éva: Szonett a csendről
Szép csöndjeimben téged rejtegetlek,
eltékozolt álmok kis ablakain
selymes függönyöm lebbenése reszket,
fenséges kávémból fanyar illat int.
Padló szárnyaiban boldog repedés,
hangod suttogásában rejtőzködöm,
harmat cseppjeiről csüng a nevetés,
bólogató f...
Barta Zsolt: Szeptember 1.
Nehezen akartam azon a bizonyos szeptember elsejei napon iskolába menni, hiszen óvodába se jártam, óvtak széltől-naptól-víztől-tűztől, ahogy az a szülők esetében normálisnak mondható.
Kicsiny hazánk túl volt már a Ratkó-korszakon, aminek köszönhetően egyke ma...
Sapa Brown: Én
Nekem mindegy, ki mit tehet,
miként gyűlöl, miként szeret.
Hogy most kél, vagy bukik a Nap,
burokban él mind, ki szabad.
A szív egyenes, vagy görbe?
Semmit hajtva lót-fut körbe.
Künn a porond egy fabula,
bent vagyok a magam ura.
Vagyok és leszek, hisze...
Kőrös László: Ma ötvenöt éve – 20.088 napja, szerdán – az Önök híve először vett részt tanévnyitón
A színhely a Nagy Szent Terézről nevezett templom melletti utcácska volt, úgy hívták, Labda utca. Ott álltunk az iskola épülete előtt, és hallgattuk az ilyenkor szokásos igéket (főneveket, mellékneveket, stb.).
Engem kissé feszélyezett egy vörös hajú nő jelen...
Szuhay-Havas Marianna: Ősz
A kerti nyárfát,
amint elérte az ősz,
hogy belesápadt.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Ká...