2024-12-24
Vers (10 talált bejegyzések)
Szuhay-Havas Marianna: Groteszk
ma is megnőnek a terek
ajtódon ahogy kimegyek
rám hajol a jeges táj
ami heges belül fáj
fagyos felszín alatt
a rettent szív lapul
egyszer már meghasadt
nézted is: hanyagul
Nyírfalvi Károly: Betű szerint
Tép egy cetlit
írd rá gyöngybetűkkel:
REMÉNY
Tedd borítékba
csúsztasd a zsebedbe
a szíved fölé
és soha soha el
ne veszítsd
*
Megjelent Nyírfalvi Károly: SZÉL ÉS NAP című kötetében.
Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán....
Hajnal Éva: Négy
1.
Törleszkedik a téli este,
aranycérnává foszlik a fény,
lám, fél almáját már megette,
cselédszobában ébred az éj.
2.
Épp egy kis semmi leng a szélben,
hótöredékek koszmosolyon,
már minden egész itt ül félben,
hajótöröttek hónyomokon.
3.
...
Oláh Tamás: A fájdalom emlékei
Erre emlékszel majd mindig:
mikor fájdalmad volt az egyedüli bizonyosság, hogy vagy,
és megalázott tested
idegszálaiból kiáltozva futottak szét kínod morzejelei,
nem felejtheted a vér-nyál és a sós könny-lé egymásba kevert ízét,
torokhangjaidat követő si...
Kapui Ágota: Csak az a fekete autó
A kommunizmus áldozatainak emlékére
Csak az a fekete autó ott a sövény mögött túl a lámpa hal-
vány fénykörén ahol a póznák árnyéka a földre zuhan mie-
lőtt még eldördülne a pisztolylövés mielőtt még léptek dü-
börögnének végig az úton mielőtt bedőlne a ke...
Shogór Susana: Elszakítva
nem közel, de mégsem elég távol
idegen, de mintha saját részem
felismerem, de mégsem ismerem
ő kép
én szó
elég távol, de mégis közel
saját részem, de mégis idegen
nem ismerem, de mégis felismerem
én szó
ő kép
elszakítva
föld és ég
közöttü...
Hornyik Anna: Tava(sz)-él
Mint a védtelen sziget
az óceán közepén,
mint az ébredő vulkán
a hegy ormán,
újra felrobbannak a
betűk bennem.
Az álmos fehérséget
felváltja a sárga és a kék,
lekiáltom az égről
a szabadság
szürke fellegét.
Hallomások és látomások
között újra ébred...
Márffyné Horváth Henrietta haikui
jégbezárt tóban
szunnyad a nyári öröm
fagyott emléke
*
Egy baráti kéz
átlendít, magunk által
emelt gátakon.
*
Ki áll ki értem,
ha én ülve maradok
a lét szószékén?
*
Szívtelen ember
másik életre vágyik,
új donort keres.
*
Járókeretbe
foglalt cs...
Kapui Ágota: Két személyes névmás
Két személyes névmás
egyik te másik én
kik egymás mellett ülnek
a világ peremén
egy állítással szemben
egy örök tagadás
egy perlekedő száj és
a konok hallgatás
így lesznek ők egésszé
két félből egy anyag
mint mesteri tenyérben
kancsóvá gyúrt agyag
...
Oláh Tamás: Óriásnő
Azt mondták rólad
Te vagy az Ős-anya,
a kelő napból kilépő
megtestesült fény,
a ránk boruló hús-sátor,
csupa lomb,
csupa láb, csupa kar,
álcázott márvány istennő
egy antik templom díszletében,
az ébredező sejtések,
a kéjes álomképek látomása.
Felhőj...