2024-12-24
Vers (10 talált bejegyzések)
B. Tomos Hajnal: FORDÍTVA
Ha mindent megfordíthatnék,
hogy ne ők, a tárgyak
legyenek mindig a túlélők,
ha mindent, még időben szétosztanék:
csészét, asztalt, cipőkefét
s egy reggelen úgy állnék
a teljesen üres szobában,
mint színész egy monológ kezdetén
a díszlettelen színpadon...
Csák Gyöngyi: Kísérlet
Karcos szavaid
nem borzasztják lépdelhet
halott szíveden.
Megkísérelte
a felejtést nem talált
gyógyszert ellened.
Emléked súlya
alatt lépked cipel mint
nehéz keresztet.
Kapui Ágota: Még létezem
még létezem még itt vagyok
bár elvermeltek tegnapok
és zengem ma is untalan
mi lét-kottámban írva van
ma még tudom hogy hol vagyok
de lesznek-e majd holnapok
van-e még dolgom itt nekem
vagy márciusra hűlt helyem
még kapkodom a levegőt
még fogyasztom a...
Fellinger Károly: Soroló
Egy -
fázik a jéghegy.
Kettő -
havas a lejtő.
Három -
madár az ágon.
Négy -
de sok itt a légy!
Öt -
hol a ködmönöd?
Hat -
a nap kacsingat.
Hét -
kössél több kévét.
Nyolc -
befőttel telt polc.
Kilenc -
forr a must, ínyenc.
Tí...
Kapui Ágota: Torzó
Szűkmarkú voltál minden szerelemben
Jéghideg szavakkal karcoltad lelkem tükörtavát
nyugalmam talaját felszántottad
maró bizonytalansággal.
Csak percekben mérted mindig az időt
nem adtál soha napot-éjszakát
sosem nézhettük egy ablakból a holdat
amely sar...
Csák Gyöngyi: Megkönnyebbülés
Kiijedt torkomból
a mérgezett alma,
elmúlt mellőlem a
törpék sírása is.
Túléltem halálom,
megint.
Szentjánosi Csaba verse
Megszokhatatlan az, hogy élek,
neki megyek a szélnek,
Saját magamnak elbírhatatlan vagyok,
égbevezető sorfalat állnak felettem
az ablakok,
két pillanat között örök az idő,
ha te jössz felém, karom kinő,
Föld-ég-város, micsoda harmónia,
az ember...
Nyírfalvi Károly: [árnyékos hely]
Kell még egy árnyékos hely, honnan
Nézhetem köveken a nap fényét,
Esőcseppek csillogását a leveleken,
Gyíkok surranását bokrok alján.
Csak úgy egyszerűen elnézni a
Dolgok állását, míg üres leszek.
Egy árnyékos hely feltétlen kell,
Mely nem kezdet és nem...
Hegedűs Rita: Nem adom fel
Mit sírsz páratlan hamvad felett?
Mintha már most alélnál,
Temetőd sem a bánatod lesz
vájt füled éj mély medáljainál.
Csavarj egyet, mint apád tette,
vagy koppints fejeden saját barackot,
ne hajolj soha, mint a nyár a szélben,
állj úgy, mint a fűz éledő...
Hajnal Éva: Másolat
Zsigereimbe másolod magad,
csókjaid csipkeléptei
eszmélnek lépteim alatt.
Pillanat csendül,
mint üvegpohárban játszó töredék idő.
Selymek suttogásán siklik madaram,
kitárt szárnyakkal vidítom magam.
Sóhajod gyémánt, emelsz szüntelen.
Látlak a télben, m...