2024-12-24
Vers (10 talált bejegyzések)
Márkus László: tavaszi
kertünkben
tavasz
jár
kacér
keringőt
tündéri
mosolya
barkát
bont
rokolyáját
szeleburdi
szellő
emelgeti
földrevetett
kötényében
kecses
virágok
nyílnak
dühödt
dalra
fakasztott
szingli
rigókat
serkent
harcra
míg
méhek
fontoskodó
hada
...
Hajnal Éva haikui
Vásott kölyök a
szél, tavasz hírét hordja
szép ligetünkben.
*
Rigó szólongat
ébredező rügyeket
mandulafánkon.
*
Átlátok rajtad,
Tavasz. Zsenge mosolyod
fékevesztett vágy.
***
Hajnal Éva alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Shogór Susana: Nyelvtan
cselekvés
tollat ragad
tollhegyre szúrja
tollára tűzi
tollat fog
ír ír ír ír
cselekvő
tollforgató
elbeszélő
mesélő
költő
verselő
író író író író
***
Shogór Susana alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Paulovics Tamás: KOCSMATERASZ
Alul-felül, kívül-belül
rád meredő sorsod elől,
hiába futsz nem menekülsz.
Jobb ha leülsz egy asztalhoz
a kocsmában ablak mellé,
vagy teraszra a kocsma elé,
hársfa lombja borul feléd.
Ölnyire a hársfa ágán
énekelget már a sármány.
Két ölnyire jön föl ...
Keszthelyi György: Beszélni könnyű
Beszélni nem nehéz:
türelem vermet ás. Elhiszem.
Lágy gyümölcs a nyüvek palotája,
vörös a szűz rózsabimbó szája,
vegyétek, egyétek romlandó testem.
Aztán meg szükség esetén
melléd állok, ha kell. Sírt is ások.
Közben a régi barátok farmerén
tágulna...
Oláh Tamás: Tavasz
Lomha ébredés.
Régi titkok tudója.
Jöjj el, jöjj el újra!
Rögök közül fényre éhes
kis csíra, búj elő!
Írj új, igaz szavakat
az égre!
Jövőt szülő mag-erő
feszítsd szét
a rád nehezedő
föld-koponyát,
s emeld fel dacos fejedet!
Mennyi akarat
fut, patt...
Kapui Ágota: Ha gyáva vagy
Ha gyáva vagy s mégis szeretni löknek
az ösztönök s az árvult kényszerek
a véred zúgó áramába szöknek
az illatok mint omló kábszerek
az éjszakádban nehéz pézsmaszag
és ereidben dühödt ostromok
és bőrödön szikrázó fénypatak
és pulzusodban tarka ritmusok
...
B. Tomos Hajnal: CSAK VIRÁGOKKAL
Ó, csak egy semmi kis révület,
mely átsuhan néha
a belső kert felett,
mint jövendőmondó homály
az ég kristályglóbuszán.
Csak tünő morfondírozás
mondjuk, az utolsó szirom
eltorzult bársonyán,
vagy lopakodó térfogyatkozás
tüdőm szürkülő szárnyán.
Ó...
Hornyik Anna: Rövidek
Ködben zúgolódik
a kérdésözön,
választ várva álldogál.
Kérdések nélkül,
válaszok között
felébred a nyugalom.
Körülöttem csend,
a feszültségnek
sebe sebesen heged.
Színes papírok,
ecsetek híján,
üresen visszanéznek.
Márkus László: mondóka
bolondos
kedvemben
nagyokat
ugrottam
egy elcsent
krétával
űrhajót
rajzoltam
futkostam
a réten
szöcskékkel
fociztam
szárnyaltam
a szélben
lepkékkel
csapongva
hűs patak
vizében
gőtéket
kergettem
békákkal
brekegtem
fecskékkel
fecsegtem...