2024-12-21
Vers (10 talált bejegyzések)
Keszthelyi György: Javallat három felvonásban
Cseng-bong a pohár,
reped a palack,
lelkem rajta,
nincs adjonisten,
nem szólok senkihez,
magammal nézek
farkasszemet.
Borotválkozunk,
nők, férfiak,
hinduk, négerek,
színehagyottak,
így, kipofozva
vagy szót értünk,
vagy megbolondulunk.
Mert ősz kö...
Sapa Brown: Úgy
(Kedvesemnek)
Ahogy a fűzfa lombja a vízre hajol,
ahogy a víz tükre zsenge széllel dacol,
ahogy a sok hullám a szelíd parthoz ér,
úgy szeretlek, úgy várlak én.
Ahogy a madarak fel az égbe szállnak,
ahogy a levegő a szárnyuk alá kap,
ahogy vitorláznak és...
Szekeres Nóra: SZOMJÚSÁG
Gyönge gallyak
téli, hideg fényűzése ez:
törékeny gyöngysorban
remegő, tiszta esőcseppcsodák.
Szabályos ívük
szabálytalan ágak érdes pontjain köt,
testük puha görbéjéért
fehér napsugarak versengenek:
fényüket megtörve-megsokszorozva
csak ők hozhatnak ...
Keszthelyi György: Visszafordult gondolat
Vissza tudod-e csalni a buja parkot,
a filagóriát, a fúvószenekart,
az elektronikus túltengéstől mentes
szigetet – amely még gyógyítható volt?
Megemészthető, szabályos városszelet.
Összeragasztott, szürke játékkockák
ropogós magvában, ha csak mint emb...
Szuhay-Havas Marianna: Takarásban
Felhő gondolja, játszik a Nappal,
a Hatalom minden pillanattal.
Finom érintés vállamon kezed,
és a saját teóriád hiszed:
valami nagy árnyékában vagyunk,
Ember-énünk lett erre válaszunk,
már elfeszülnénk, mégis maradunk.
Szárnyak nélkül el hogy indulhatu...
B. Tomos Hajnal: A kasza
Ott csüng a kasza
a csűr kapuján,
mint régen,
hogy kéznél legyen,
ha napkeltekor
indulni kellett -
mikor még dér pillogott,
gyöngyözte útját a tisztáson
s szemében izzottak a csillagok.
Ó hány nyersen hersenő rend
fekszik már mögötte,
hány nyár tűnt...
Jóna Dávid: matt
ötlépés
ennyi van hátra
talán mondanom kellene
hogy a játszma már lényegében
itt véget ért
az idő rólunk leválik
mint kamasz fiúról az apja hite
talán még nem látja
a következmények világa ilyen
feketén-fehéren
matt*
- a király halott
***
* A matt...
Keszthely György: Zártkörű város
Zártkörű város ez – hol pocsékolják az időt s a bort
a mannát osztogató komornyikok?
A szűz szerteszét szórta a galambokat,
túrós máléval táplálja őket,
hogy csorba ne essék a feddhetetlenségen.
Köpök a földre, az megtermékenyül,
átviszlek az igaz rendsz...
Cseke Gábor: Vasreszelék
eveztem egyszer ár ellenében
szívem majd kiszakadt
próbáltam magam alá gyűrni
a szembe rohanó habokat
evezőm karom csápolt csattogott
már-már az égbe vitt
ijedten láttam hogy a vízsodor
meghátrálásra kényszerít
még reménykedtem talán csodában
majd min...
Jóna Dávid: Január
fáradt vagyok, de nem vagyok álmos,
mögöttem az éjfél,
becsukja szemét a város,
olyan jó, hogy elkísértél…
egy beton-kalap karimáján állunk
a megérkezettek mosolyával
mártózunk a holdezüst csendben,
isteni szilánkok az üvegcserepedben
a szív megszelídí...