Vers (10 talált bejegyzések)
Márffyné Horváth Henrietta: Minden és semmi
Jól eltűntél, mint a meg sem fogant pillanat.
Homályos kép, csak egy távoli mozzanat,
melyet tőled megkaptam,
s maradt a kihűlt paplan.
Azt szorongattam gyermeki örömmel
- mintha sosem lett volna karácsonyom -
de hittem, enyém vagy zömmel,
vagy ha még n...
Szuhay-Havas Marianna: Éjfél után
Alapfunkción mozdulat parázslik,
énjeink gondolatpróbára mentek,
értelemfalunk időhullámtól mállik,
reflexeink rajtunk átcsepegtek.
Szó és tett között feszülve
görcsbe rándul két kicsi én,
megőrölt vágyakon hevülve
szócsomókat bontunk őszintén....
B. Tomos Hajnal: ÁTMENET
Hajnalban, mikor
a metsző űrt
kezdi belakni a fény,
völgyekkel árkolt
szikla-koponyákról
úgy száll fel a köd,
mintha nyújtózó agyról
oszlana puhán az álom -
aztán lesz minden újra
emberi talppal mérhető,
frissen vájt lövészárok....
Keszthelyi György: Lélekszonett
(Irvin D. Yalom nyomán)
Beismerem, megérintett a gondos,
szamárfül nélküli, szinte odaadó
alapossággal egymáshoz tapadó
papírköteg. Megérezted, hogy fontos
lehet számomra Dalma és Matthias…
ki tudja pontosan, mi honnan indul,
képlékeny napjain mivé ...
V. Horváth Anna: ELKÉSETT SZERELMES VERS
(FÉRJEM EMLÉKÉNEK)
Válladon kigyúló fények.
Szikrázó száz rubint-virág.
Körötted szürkül
a színét vesztett,
az elfásult világ.
Válladon alusznak a fények.
Elsápadt száz rubint-virág
alkonyi árnyban nyugszik körötted
s elhalkul, csendben a világ.
...
Szuhay-Havas Marianna: HOLNAP
Szárnyalsz – szép szavadon foglak,
visszaeső kis fényszilánk
pattan le rólad: befonlak.
Lassú ölelkezés-imák
és préselt emlékek között
felfogás kérdése: leszel?
A valóság előtt vagy mögött
melletted ébredek-e fel?
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest...
Nyírfalvi Károly: ELÁGAZÁSOK
Kanyarból bukkan elő,
az írást már nem látom,
víz csordogál a lapokon,
titokzatos ákom-bákom.
Értem jött, tudom én
néma beszéddel szólít
a betűk csak vonalak,
halkan súgom: jó itt.
Vérző ujjaim közt
száraz, vörös fonalak
zörögnek, mint levelek
ut...
Nyírfalvi Károly: KÖNYVKAMRA
Kezdjük ott: nincs történet.
Az eresztékek szétfeslenek,
maradnak a hűvös tények,
a csupasz foszlányok: meztelen
árnyékként suhanunk az
ismeretlen utcákon, irányt ad
a nagymutató, a torony is
megfeszül az őszi fényben.
A főutca zaját hátrahagyva
bepil...
Andrásfai Eszter: Lélek-keszon
Levegő után kapkodva,
így halok meg fuldokolva.
Egyedül. Nem vesz más körül.
Testem levegőbe merül.
Nyírfalvi Károly
Volt aztán még sok-sok ernyőm
férfiasan eltűntek a nagy erdőn
Ők voltak mind az én Ernőm,
harcosan elhagytak, mint az erőm.
Sok-sok szépséges ernyőm.