2024-04-17
Vers (10 talált bejegyzések)
Hornyik Anna: Ünnepek
Nem tudom, neked
mit jelent az ünnep.
Nekem néhány gyertya,
hangulatos zene,
vagy csend,
könyv és béke az.
Nem tudom, neked
mely napok az ünnepek,
nekem mindegyik az:
mikor egy-egy gondolat
újraszövi elmémet és
újabb szintre lépek.
Nem tudom, n...
Shogór Susana: Kavicsok
egymáshoz koccannak
fénylő nedves kavicsok
kő-lelkük tiszta
kő-testük ártatlan
ember előtti idők óta
érintik egymást
az ember utáni időkben majd
egymáshoz koccanva
az örök folyó partján
neveinket súgják
a kristályég felé
talán eljövünk még......
Kapui Ágota: Igék
félem a csendem
sírom a sorsom
állom a próbám
igazam mondom
ülöm az időm
vezeklem vétkem
hátamon hordom
mázsányi létem
***
Kapui Ágota Sepsiszentgyörgyön született, ott járt iskolába, és 1974-ben érettségizett a Székely Mikó Kollégiumban. A kolozsvári...
B. Tomos Hajnal: HAIKUCKÓ
Lótusz kelyhéből
harmatcsepp könnye páráll -
bánatom oszlik.
*
Gondolatait
sárga tekercsek őrzik,
lelke megszökött.
*
Távolodó daru
hangja fekete lepel -
gyászol a mező
*
Szépségét félti,
rejtené fátyol mögé -
beles az idő.
*
Mocsárba tévedt:
...
Hornyik Anna: Csúcs
Izomzatán verejték utazik
egyre ringatózik, mámorba
szédít, ahol csak ketten vagyunk.
Lehelete végigpásztáz szertelen
testemen, a perc fürgén múlik,
egyre erősebb a vágy,
az idő csodálatos pillanatában
elernyed, s vele együtt
a végtelen égbe szökellek....
Hollósvölgyi Iván: A kör
Kicsit szóda, kicsit whisky,
dolgozni és biciklizni.
Kicsit magyar, kicsit jenki,
hajtani csak, meg pihenni.
Ennyi, ennyi, ennyi lenne,
körbe-körbe, nem pihenve?
Ennyi ennek itt a rendje,
mindörökké, mindenekre?
Kicsit szabad, kicsit rab is,
kal...
Keszthelyi György: Magány
Magány, társtalanság, erről lehetne szó,
minden visszatükröződik
a lakatlan tekinteten,
a nedves tenyereken,
a bágyadt, billegő hőmérsékleten.
Pár órányi alvás, ritka fenyőliget,
egyedülálló, üres diákszálló,
hányingerek a porlepte udvaron,
csillagközi...
Oláh Tamás: Az én Magritte-om
Ott állsz festőállványod előtt,
fehér vásznadat magad elé helyezed.
Követem fényt ivó ikreid mozgását.
A jelek, a vonalak formát szülnek,
valóságos tárgyakká színeződnek,
a fekete rajzok is villózva égetnek.
A látvány bennem buzog.
Ecseted varázsfegyver...
Mórotz Krisztina: René Magritte
lezseren lógok a díványon talpam a tapétán
félhomály festőállvány
kúszik át a parketten gyökeret ereszt nedvet szív a borostyán
rám röhög klorofillszemű te csak szeretnél úgy mint ő
csitt ne mondj semmit gyere kucorodj ide mellém
jó veled hal...
Para Olga: Leírás
Alábbhagy minden
láz hevülés álom
halálomat vágyom
s szavak zagyva halma
elalszik az agyba’
hallgat a mélyben
minden feledve
sietve írni
szavakat keresni
mert kihull az agyból
ami leírható
le is kell írni
ha életnek élet
le is kell é...