2025-02-03
Vers (10 talált bejegyzések)
Keszthelyi György: Visszafordult gondolat
Vissza tudod-e csalni a buja parkot,
a filagóriát, a fúvószenekart,
az elektronikus túltengéstől mentes
szigetet – amely még gyógyítható volt?
Megemészthető, szabályos városszelet.
Összeragasztott, szürke játékkockák
ropogós magvában, ha csak mint embrió:
ös...
B. Tomos Hajnal: A kasza
Ott csüng a kasza
a csűr kapuján,
mint régen,
hogy kéznél legyen,
ha napkeltekor
indulni kellett -
mikor még dér pillogott,
gyöngyözte útját a tisztáson
s szemében izzottak a csillagok.
Ó hány nyersen hersenő rend
fekszik már mögötte,
hány nyár tűnt tova,
mint...
B. Tomos Hajnal: Februári tébláb
Mintha nagybeteg lenne a Nap
nem moccannak a fények –
lanyha a pillantás
s az előgyártott tények.
Befele fordulnék,
kemény a párna –
mintha ma és sohanap
senki sem várna.
***
Forrás: Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap
B. Tomos Hajnal csángó mag...
Szuhay-Havas Marianna: Takarásban
Felhő gondolja, játszik a Nappal,
a Hatalom minden pillanattal.
Finom érintés vállamon kezed,
és a saját teóriád hiszed:
valami nagy árnyékában vagyunk,
Ember-énünk lett erre válaszunk,
már elfeszülnénk, mégis maradunk.
Szárnyak nélkül el hogy indulhatunk?
Maj...
Jóna Dávid: matt
ötlépés
ennyi van hátra
talán mondanom kellene
hogy a játszma már lényegében
itt véget ért
az idő rólunk leválik
mint kamasz fiúról az apja hite
talán még nem látja
a következmények világa ilyen
feketén-fehéren
matt*
- a király halott
***
* A matt olyan helyze...
Szuhay-Havas Marianna: HOLNAP
Szárnyalsz – szép szavadon foglak,
visszaeső kis fényszilánk
pattan le rólad: befonlak.
Lassú ölelkezés-imák
és préselt emlékek között
felfogás kérdése: leszel?
A valóság előtt vagy mögött
melletted ébredek-e fel?
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. aug...
B. Tomos Hajnal: HOGY LEGYEN MIT SZERESSEK
Hat-hétéves koromban,
mikor már tudtam burjánt szedni,
vizet hozni a pléhkannában,
nagyanyám vitt ki mindig a temetőbe,
ahol két kisded gyermeke pihent
a futórózsák alatt.
Aztán, mikor teste melléjük került,
egyedül már nem mentem ki
a fehér márvánnyal szögelt...
Keszthely György: Zártkörű város
Zártkörű város ez – hol pocsékolják az időt s a bort
a mannát osztogató komornyikok?
A szűz szerteszét szórta a galambokat,
túrós máléval táplálja őket,
hogy csorba ne essék a feddhetetlenségen.
Köpök a földre, az megtermékenyül,
átviszlek az igaz rendszerekbe...
Szuhay-Havas Marianna: Ez van
Színfalak, fény, sötét, tarka leplek,
maszkot húzott ránk is a Rendező,
túlbeszélsz, talán csak én figyellek,
ez az egész annyira jellemző:
a közönség ásít és szendereg,
melléjük nézel, észre sem veszed,
ahogy kihunynak majd mind a fények:
mindez előre elrende...
Cseke Gábor: Vasreszelék
eveztem egyszer ár ellenében
szívem majd kiszakadt
próbáltam magam alá gyűrni
a szembe rohanó habokat
evezőm karom csápolt csattogott
már-már az égbe vitt
ijedten láttam hogy a vízsodor
meghátrálásra kényszerít
még reménykedtem talán csodában
majd minden erőm ...