2024-12-21
Vers (10 talált bejegyzések)
Szuhay-Havas Marianna: Téli szerelmes vers
Műfényű este fekszik hanyatt
tél csókolta háztetőnk alatt,
ahol mindig úgy várlak haza,
magányodnak legyek vigasza.
Arcot adunk a szép szavaknak
testet hullámzó hangulatnak,
átforr az éjtől a hűs nappal,
összefonódunk ámulattal.
Ablakra karcolt jégvirágok,
esz...
B. Tomos Hajnal: IDŐZÓNÁK
Bocsi, hogy legutóbb, amikor hívtál,
szájjal a föld felé fordulva ébredtem
s levegő helyett sár ömlött bele –
nem tudtam elmondani, hogy nálunk
már nyolc napja esik,
s a gödrök minden nap mélyülnek kicsit-
de gondolom, úgy sem hallottad volna,
mert ott, Montre...
Kapui Ágota: Készülődés
piros bogyó galagonyaágon
ki a legszebb ezen a világon
kinek arcát kicsípte a dér
fázós reggel hamar utolér
ki csücsül a galagonyaágon
ki fütyül oly szépen e világon
kinek kékül fagytól keze-lába
ki szór magot üres madárházba
kecskerágó hervadoz a réten
érkezi...
Szuhay-Havas Marianna: Csendesedő
Fodrozódó külön káosz,
Köt minket a közös pátosz,
Földi létünk elől futunk,
Égi jelre elhalkulunk.
Búcsúcsókban én-hintázva
Csendbe érünk félve-fázva,
Jó gyermekként kéz a kézben
Leszünk örök napsütésben.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. auguszt...
Keszthelyi György: Tenyereden a tenger
Tenyereden a tenger,
ráncaid áramlatok,
a mellékutcák mind féltestvérek.
A roncsolt és csonkolt kerítés,
érzéki bálterem tépett bejárata,
mutatós hercegkisasszonyok
kezében tarka legyezők.
Napnyugta után a város kertmozi,
kosztümös szerelmek, tragédiák
ingyen ...
Fellinger Károly: Minden születés
Minden születés egy karácsony,
ránk bízza nyugalmát az Isten,
meglátni a féltő anyákon,
békesség lakik a szívekben.
Szemünk előtt nyílik a rózsa,
az illata száll, kócos angyal,
rohanunk, mint hívó szóra,
miközben a rózsa marasztal.
***
Kapcsolódó oldalak:
Meg...
Sapa Brown: Huszonegy karát
Vacogok. Nem illik rám,
csontomig feszül az irhám.
A verset nézd, a sok betűt,
ritmust rág, tép. Nincs etűd.
Negyvenkét év csupa láz,
kopottas fényem új kabát.
Mit ér ma huszonegy karát?
Olvad, csurog le a máz.
Elmém legyint, muzsikál,
hallucinál és huzigál,
a...
Falu Tamás: Ablak
Kilencvenkét évet élt a nagyanyám,
A szomorúságot mind ő hagyta rám.
Olvasott, merengett, kis dalt zümmögött,
Fő-utcára nyíló ablakuk mögött.
Rácsos volt az ablak, virággal tele,
Előtte telt, múlt az utca élete.
De csak bánat járkált, ahol ő lakott,
Uram, adj ...
Falu Tamás: Fészek
Itt múlt el boldog ifjúságom,
E lombos akácfák alatt,
Itt szállt velem a hinta égig,
Itt építettem várakat.
Ez itt az árok, mely Dunám volt
És vitte sebesen hajóm,
S itt a piac, honnan sárkányom
Az égbe röppent szárnyalón.
De házunkat már nem találom,
Többé má...
Paulovics Tamás: A LIBAPÁSZTOR LÁNYKA
A novemberi délután
benézett a szobába,
együtt volt a család, halkan
duruzsolt a két aknás vaskályha,
a macska dorombolt,
villany még nem gyúlt,
a rádió még nem szólt.
Vízió volt még a televízió.
Folyt a mese arról
- nagyanyám fűzte a szót -
milyen volt az éle...