2024-04-17
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: LUCIFER
Lucifer, ugye, a Mennyből letaszított renitens angyal… ám ismerek én egy másikat. Fajtája – sokáig labradornak neveztem magamban, később mintha kiderült volna, hogy szibériai husky, pontosan ilyeneket mutatnak a sarki expedíciók kapcsán szánhúzónak. Felül szür...
Gergely Tamás: Odengatan – KINEK NÉZEK KI?
Az odengplani (Oden téri) metróbejárat előtt – munkába menet, de főleg munkából jövet – néha elkapnak. Kezükben prospektusok, füzet, ceruza. ”Uniformisban” feszítenek, vagyis messziről lehet tudni, milyen céget vagy intézményt, szervezetet képviselnek. Ez segí...
Szirtes András: HÓBAGOLY
..megboldogult Országh Misi bácsi éveken át nevelt fel egy hóbaglyot, aki kiesett a fészekből, de elkényeztette már az elején, emiatt csak csirkenyakat volt hajlandó elfogadni....
.....amikor úgy 1998 körül meglátogattam, a hóbagoly már legalább 50 centi maga...
T. Ágoston László: Panelváltók
‒ Én nem értem ezt a gyereket ‒ morgolódott Sárosiné takarítás közben. ‒ A jövő héten betölti a harmincötödik évét, és még mindig esze ágában sincs, hogy megnősüljön, családot alapítson, mint más normális ember.
‒ Mert több esze van, mit az apjának ‒ mondta...
Keszthelyi György különvéleménye
Azon gondolkodtam, hogyan tudnám egy szóban, de reálisan jellemezni a XXI. század emberének állapotát.
Mert ugye a tudatlan, éntudat nélküli állat időtlen idők óta ugyanazokat az ösztönös szabályokat követi, amelyek által élete, túlélése és jövője biztosított...
Cseke Gábor: Egy lelkes laptudósító igaz története (1)
/1991/
December végén, a bukaresti Romániai Magyar Szó Szabad szombat című hétvégi mellékletében egy furcsa román–magyar focimeccsről számolt be bizonyos Nagy József diplomáciai különtudósító. Már a cím is vérfagyasztó volt: A magyarokat beleverték a betonb...
Magdus Melinda: Augusztusi szellő
Augusztus közepe volt, néhány helyen sárgállott még a le nem aratott búza, de már nem volt olyan szép aranyszínű, mint Péter-Pál nap ünnepén. A nap még magasan járt, az ősz pedig még messze volt.
Piri szívében egyre csak forrt a harag, fiatalasszony létére ...
Para Olga: Színek halála közeleg
Nincs hideg, mégis fázom. Borzong a lelkem. Ülök veled szemben, Te varázslatos, gyönyörű tölgyesi Táj.
Még a Nap idetűz. Elmerengek. Mennyi szín, és mégis összhang, harmónia. Előtted ajkaimnak önként el kell némulnia.
Balról egymást ölelő dombok s magányos f...
Oláh Tamás: Karnyújtásnyira
Az emlékezés kanyargós útjai olyan helyekre is elvihetnek, amiről azt hitted nem őriztél meg semmit. Egy gyűrött fénykép felidéz egy másik, búcsúzás miatt megkínzott arcot. Egy régi, megviselt noteszlap bejegyzése egy fájdalmas nap emlékét. Rejtett asszociáció...
Gergely Tamás: A rút kiskasa
Második rész
...mert tönkretették. Mármint a gyerekkorát sőt, serdülőkorát, ami minden élőlény számára a legérzékenyebb. Hogy mindenki csúnyának tartotta, azt megértette, hogy mindenki elutasította, azt is megértette, bár tulajdonképpen mégse, de hogy a saj...