2024-12-21
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: A Menny meg az ég
Kérdi a Komájától: ”Szerinted az ég merre van?”
Az mit sem sejtve felfele bök a hüvelykjével. Kissé zavarja a találós, nem tudja, miért teszi fel neki Vadmalac.
”Nem téveszted össze a Mennyel?”, folytatja Vadmalac a kutakodást Komája lelkében.
Itt megtorpan...
Gergely Tamás: Lezárult. Kráter
Vadmalac szerint valami lezárult – itt: bennünk, körülöttünk. Ha lesz folytatása életünknek a Bükkben, akkor az egy másik élet lesz. Nem a régi.
Karjával kört formál, úgy érzékelteti az összegyűlteknek, mire gondol. Olyan a körbezárt tér, akár egy vulkánnak a...
Nyírfalvi Károly: Töprengéseimből
Az őszi szünetben kivágtam néhány fát a kertben. Tudásomhoz mérten erős famészáros munkának nevezném, de inkább csak a helyet foglalták a kisebb növények elöl, s igen sok zöldhulladékkal járt az ottlétük. A nektarin már gyümölcsöt se nagyon hozott, közel állt ...
Fellinger Károly: AZ ŐRANGYALOK KÁPOLNÁJA
Hol, hol nem, de mégsem akárhol, hanem Jókán, a mai péró szomszédságában épült az őrangyalok kápolnája. Az egyik Takács bárónak ugyanis ezen a helyen sikerült megfékezni hintaja megbokrosodott lovait. Az pedig nem volt egyszerű! Miközben a megvadult lovakat pr...
Gergely Tamás: Palkó meg a palatábla
Jancsik 80, írtuk a Káfé oldalán, köszöntöttük az idős mestert. Van nekem egy vele kapcsolatos emlékem, elmesélem:
Hatodikos koromban történt, Brassóban. Magyartanárunk, Pista bácsi másodmagával jött be órára, a kísérője, azaz vendége egykori tanítványa, a ...
Gergely Tamás: Egyen
”Nekem volt glóriám”, mondja Vadmalac.
”Nekem volt glóriám.” Ismétli, ismétli.
Komája nézi. Nemcsak nézi, bámulja is a mesterét. Tiszteli, éppen ezért, a glóriáért.
”Nekem volt glóriám.”
Könnye kiszökken, nyála csorog.
Mert neki viszont nem volt. Glóriája...
Csehi Péter ajándéka
Meghalt Csehi Péter. Péterrel egyszer találkoztam Bukarestben, amikor fiatal és kíváncsi újságíróként ellátogattam a műtermébe. Megdöbbentett, amit láttam, azokban a állatidomokban, ahogy a központba állította, felismertem a diktatúrában vonagló lényünk, nem r...
Nyírfalvi Károly: Hirtelen
Készülök, készülődöm egy újabb írásra a videó-rovat számára. A mai nap két apropót is kínál: november 11. Az első világháború végének emléknapja, A magyar felderítők napja. A szöveget össze tudnám szedni innen-onnan, de hogy miféle videóklipet lehetne társítan...
T.Ágoston László: Csapdlecsacsi
– Raboljunk bankot – mondta a pattanásos arcú Sárosi Pista és az orrát felhúzva afféle félmosollyal várta a barátja reagálását.
– Hülye – volt a tömör válasz, meg egy vállrándítás. – Aztán honnét szereznél hozzá pisztolyt, meg olyan gyors verdát, amivel ler...
Gergely Tamás: Vadmalac nyugtalan: MOST MI?
Nem is fájdalmat, valami kellemetlen szorítást érzett. Mellkasától le, s ott meggyűlt, mintha a Mekong folyó térképe lett volna.
Az okát tudta, de hasonló érzés ritkán fogta el, persze, akkor más alakzatban.
”Most mi lesz?”, kérdezte a körülötte állóktól: Ma...