2024-04-17
Próza (10 talált bejegyzések)
Bánki Éva író, irodalomtörténész különvéleménye
Megbotránkoztattam az egyik kedves barátomat tegnap, mikor azt állítottam (kicsit tréfásan fogalmazva), hogy a személyiségzavarok "menő dolgok". Pedig – mindenféle értékítélet nélkül – így gondolom. A ma még deviánsnak számító jelenségek előbb-utóbb normának f...
Nyírfalvi Károly: A gyaloglás filozófiája hátizsákkal
Első dinnyénket itt ettük két szóváltás között a hosszú, árnyas asztalnál, mígnem szokásunkká vált a rövidke öt napban, így aztán itt kezdem írni ezeket a nem egyértelműen vidám, de nem is keserű jegyzeteket, hiszen a dinnye édes volt, s csak a másodiknak tört...
Gergely Tamás: Szisszenet (4)
Olvasom, hogy elárverezik Truman Capote hamvait. Annyira morbid az egész, hogy ha Los Angelesben élnék, és lenne erre a célra kétezer dollárom, megvenném én, és Hidegvérrel a tengerbe szórnám a hamvakat.
Gegely Tamás: TÉRDEL
Azon kapom magam, hogy szégyenkezem. A nadrágom miatt. Nem a márkája, hiszen az ebben a környezetben egyenesen szuper, hanem hogy kitérdelt.
És annak oka van: túl sokat térdeltem az elmúlt napokban. Úgy értem, az albán meg a román könyvek könyvtáram alsó polc...
T. Ágoston László: A mindenható pártbizottság
Emléktöredékek újságírói pályámról
Az újságírás mindig csábító hivatás volt az irodalommal kacérkodó ifjak számára, hiszen olyan nagy nevek hívogattak e pálya felé, mint például Ady Endre, Móricz Zsigmond, vagy Karinthy Fri-gyes. Igen ám, de akinek a káderl...
Hornyik Anna: A seftelő
Mindenki seftel. Én is. De az én árum nem látható, ára mégis van, sőt, nagyon borsos ára, amelyet megelőlegezett bizalommal fizetek. Olykor pénzt is költök a saját magammal kötött üzletre, de nem az én zsebembe folyik a pénz, hanem azokéba, akik segítenek neke...
Gergely Tamás: DONÁL
Hát igen, hol kóricál most a lábam, az enyém? A metró elsuhant, mobilomból az elem kifogyott, meg se állíthatom tehát a vonatot, le sem szállíthatom a lábam, egyáltalán, kinek telefonálnék? A Jóistennek?
”Jóist…Ja. Tizenhét, pardon.”
Mert azt még könnyen elf...
Cseke Gábor: Nyári mesék (4) ALKONY
Ma is eltelt egy nap. Nem olyan régen még reggel volt.
Amolyan igazi nyári, amikor harmattól csatakos a sarjú.
A munka bevégezve. A szekér megrakva.
Az ember végiggondol az eltelt időn: nincs egy épkézláb gondolatja.
Jó lenne most egy cigaretta. Csak úgy f...
Gergely Tamás: TIZENHÉT
Ahogy a sóhaj, sóhajom elhagyja a szám, az enyém, megcsillan bennem a remény, ami így materializálódik: ”ha lefordítom-kifordítom”. Hogyan is magyarázzam… a stockholmi metróban ugyan én jól érzem magam, de mégis idegen vagyok, legalábbis a nyelvet illetően. Pé...
Hornyik Anna: Iluska országa
Iluska politikát játszott a konyhakövön. Volt város, falu, folyó, hegy, síkság, erdő, minden-minden. És voltak emberek. Szegények és gazdagok. Iluska volt a főnök. A gazdagok kirabolták a szegényeket, amikor pedig már sok volt az összeharácsolt pénz, adtak Ilu...