Élt Zsigárdon – éppen ott! – egy idős ember a feleségével. Egész életükben gyermekre vágytak. Már nem is számítottak arra, hogy mégis megáldja őket az isten, amikor az asszony áldott állapotba került. No, de miféle rajkójuk született! Pici volt, mint a csicseriborsó. Egy barackmag lett a bölcsője szegénynek, mert egy dióhéj már túl nagy lett volna.
Ám de halljatok csodát: mindkét kezén hét ujja volt, a szájában meg két iciri-piciri foga. És ez még nem minden! Aznap, amikor megszületett a pindurka Zsiga gyermek – mert bizony annak keresztelték – az idős ember lova is megfialt.
Nőtt, növögetett Zsiga, tizennyolc éves korára nőtt is akkorát, mint amekkora a kisujjamon a köröm. Pedig három évig szoptatta az édesanyja, etették is minden jóval, kolbásszal, sonkával, túrós rétessel. Nagyon szerették, mert hát akármilyen pici volt, az ő gyermekük volt!
De hogy ne felejtsem szavam: amikor Zsiga tizennyolc éves lett, így szólt a szüleihez:
– Édesapám, édesanyám, én elmegyek világot próbálni. Viszem magammal a hóka lovamat is!
Féltették a szülei, hogyne féltették volna, de erről sehogy se tudták lebeszélni. Ekkor már a hóka ló is éppen tizennyolc éves volt. Zsiga bebújt a ló fülébe, kényelmesen elhelyezkedett. Onnan integetett a szüleinek, akik könnyes szemmel néztek utána a kiskapuból.
Ment, mendegélt a hóka ló, Zsigával a fülében. Hát ahogy üget a ló az országúton, ki jön vele szemben? Bizony hogy a jó királyfi! Megtetszett neki a ló, rögtön fel is pattant a nyeregbe. Egyszer csak érzi ám, hogy a lóval együtt a levegőbe emelkedik.
– Gyí, te kedves hóka ló! – kiáltotta örömmel. Erre a hóka ló olyan magasra szállt fel, hogy a patkói a csillagokat koptatták. Amikor leereszkedett a földre, azt mondta neki a jó királyfi:
– Most megyünk a királyi lóversenyre. Náladnál jobb lova úgysincs senkinek!
Mit gondoltok, megnyerte a hóka ló a királyi lóversenyt? Meg ám, de még milyen könnyedén! Persze senki sem tudta, hogy Zsiga irányítja a lovat, a fülében ülve. Örült a jó királyfi, majd’ kiugrott a bőréből örömében. De volt egy gonosz testvére. Az meg csak úgy sárgult az irigységtől. Azt mondta:
– Cseréljünk lovat, látom, evvel a paripával gyerekjáték a győzelem.
A jó királyfi jószívű volt, hát kicserélte a lovat a bátyjáéval. Igen ám, de Zsiga rögtön arra biztatta hóka lovát, hogy félúton dobja le a nyeregből a rossz királyfit a vizesárokba. Így is történt. Hej, mérges lett a rossz királyfi. Egész nap azon törte a fejét, hogyan bosszulhatná meg a hóka lovat. Este belopódzott az istállóba, hogy megmérgezze. Ám a hóka ló megsejtette ezt előre, és még mielőtt a rossz királyfi az istállóba lépett volna, átváltozott gebévé. Nem csoda, hogy nem ismert rá a gonosz királyfi. Miután elhagyta az istállót, megszólalt a hóka ló:
– Hallod-e, édes egy gazdám, ideje, hogy nagyra nőj és megerősödj. Fejd meg a kancát, és igyál egy sajtár kancatejet, attól megerősödsz. Meglátod, igazat mondok.
Zsiga szót is fogadott, azon nyomban megfejt egy kancát, és megitta a meleg szíverősítőt. Mit ad Isten, több mint kétméteres deli vitézzé változott! Felpattant a paripára s száguldottak is egyenest a jó királyfi udvarába. Zsiga elmesélte a királyfinak, hogyan tette lóvá a gonosz bátyját. Bizony híre is ment annak. Mindenki a hasát fogta a nevetéstől. Ráadásul kiderült, hogy a hóka paripa helyett a gonosz testvér a király lovát mérgezte meg.
Feldühödött a király, gonosz fiát kitagadta az örökségből és világgá kergette. Zsigának pedig adott egy zsák aranyat, és egyetlen leányát, Juliskát hozzáadta feleségül. Zsiga meg Juliska szerették is egymást, mint a gerlicék. A lakodalom után hazatértek az öreg ember és a felesége házába. Ők örültek csak igazán Zsiga szerencséjének! Csaptak egy nagy lakodalmat. Ott aztán táncolt mindenki, gazdag és a koldus, de volt is elég sült hús! Egy nagy üst töltött káposzta, két tepsi málé, én is ott voltam, hé! Folyt a bor meg a pálinka, alig maradt másnapra.
Az ifjú párnak tizenkét gyermeke született. De már baba-korában akkora volt mind, mint az ujjam!
Így történt, hidd el, ma is élnek, vagy nem.
*
Kapcsolódó oldalak:
Megjelent Fellinger Károly: Ilka vára című mesekönyve
Fellinger Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Fellinger Károly Mindjárt gondoltam című kötete már az interneten keresztül is rendelhető ITT.
Fellinger Károly további kötetei rendelhetők: ITT.
Fellinger Károly az általános iskolát szülőfalujában Jókán, középiskolai tanulmányait Galántán a magyar tannyelvű Kodály Zoltán Gimnáziumban végezte, ahol 1979 és 1983 között az iskola lapjának, az Alkotó Ifjúságnak-nak főszerkesztői tisztségét is ellátta. Versei az 1980-as években antológiákban is megjelentek. Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Az Égig érő vadkörtefák (1997) című kötetében Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel prózában és versekben. 1993-tól a Jókai Szó negyedévente megjelenő regionális lap szerkesztője. Helytörténeti írása a Honismereti Kiskönyvtár könyvsorozatban jelent meg 1997-ben Jóka – Nevezetességek címmel. A 2004-ben kiadott Fészek az égen című verseskötetét, 2006-ban a Fűhárfa, 2008-ban a Szélkergető, kerek köpeny gyermekversei követték. A 2009-ben megjelenő Hajléktalan búzavirág. Mátyusföldi mondák és hiedelmek kötetében Mátyusföld mese- és hiedelemvilágát jeleníti meg. 2010-ben két gyermekverskötete jelent meg, a Dióbölcső, mákfejcsörgő és a Mákom van. Csomagmegőrző című válogatáskötete 2011-ben jelent meg. Rész és egész című 2013-ban megjelent kötete 2004 és 2012 között írt verseinek válogatása.
2016-ban Különbejárat című kötetéért Madách-nívódíjban részesült. Ugyanebben az évben versei bekerültek a Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2016-os antológiájába. 2016-ban megjelent Kéreggyűjtés című kötete, valamint a Fellinger Károly legszebb versei az AB-ART kiadásában, valamint verseinek spanyol és angol fordítása Dios está ausente, illetve Sieve of Light in the Pine Forest címmel Spanyolországban és Kanadában.
2017-ben megjelent A Kincsesláda-The Treasure Chest című mesekönyve kétnyelvű, magyar-angol kiadásban. Ilka vára című mesekönyvéért a Szlovákiai Magyar Írók Társasága neki ítélte a kétévente átadásra kerülő Simkó Tibor-díjat. A kultúra terén kifejtett tevékenységének elismeréseként megkapta Nagyszombat megye elöljárójának emlékérmét.
Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) és a Magyar Írószövetségnek.
Köteteit eddig angol, német, román, szerb, francia, orosz, szlovák és török nyelvre fordították le. Verseivel egyedüli szlovákiai költőként került be a 2015-ös Költészeti Világévkönyvbe.
Versei többek között az Irodalmi Szemle, Kalligram, Prae, Parnasszus, Szépirodalmi Figyelő, Kortárs, Palócföld, Műút, Tiszatáj, Híd, Korunk, Székelyföld, Helikon, Látó, Irodalmi Jelen, Új Szó, KULTER folyóiratokban jelentek meg.
Elismerései
2017: Nagyszombat megye elöljárójának emlékérme a kultúra terén kifejtett tevékenységért
2017: Simkó Tibor-díj
2016: Madách-nívódíj
2014: Forbáth Imre-díj
2010, 2011: Arany Opus-díj
Művei
2018: Hullámvasút (gyermekversek) A LILIUM AURUM kiadó gondozásában jelent meg, a Vámbéry Polgár Társulás megbízásából
2018: Mindjárt gondoltam (gyermekversek) A LILIUM AURUM kiadó gondozásában jelent meg, a Vámbéry Polgár Társulás megbízásából
2017: A Kincsesláda – The Treasure Chest (mesék magyar-angol kiadásban), AB-ART, Pozsony, Szlovákia
2016: Fellinger Károly legszebb versei (versek), Ekecs, Szlovákia
2016: Sieve of Light in the Pine Forest (versek angolul), Ekstasis Editions, Victoria (Brit Columbia), Kanada
2016: Dios está ausente (versek spanyolul), Luhu Editorial, Alcoy, Spanyolország
2016: Ilka vára (mesék), Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely, Szlovákia
2016: Kéreggyűjtés (versek), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2015: Különbejárat (versek), Media Nova M, Dunaszerdahely, Szlovákia (Madách-nívódíj)
2015: Pokora (versek szlovákul), Szlovákiai Magyar Írók Társasága, Dunaszerdahely, Szlovákia
2015: Bétonnière ivre (versek franciául), Éditions du Cygne, Párizs, Franciaország
2015: Kincsesláda (mesék), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2015: Zavesa iz lucsej szveta (versek oroszul), Vest-Konszalting, Moszkva, Oroszország
2015: Tevazu (versek törökül), Siirden Yayincilik, Isztambul, Törökország
2014: Din cartea uitarii (versek románul), Tipo Moldova, Iași, Románia
2014: Humility (versek angolul), Libros Libertad, Surrey, Kanada
2014: Jancsi és Juliska (versek), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2014: Csigalépcső (válogatott gyerekversek), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2013: Poniznost (versek szerbül), Umetnicka Scena Siveri Janos, Mužlja, Szerbia
2013: Demut (versek németül), Windrose, Frauenkirchen, Ausztria
2013: Morzsabál (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2013: Alázat (válogatott versek), AB-ART, Ekecs, Szlovákia
2012: Rész és egész (versek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2011: Mákom van (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2011: Csomagmegőrző (válogatott versek), Mosonvármegye Könyvkiadó, Mosonmagyaróvár
2010: Dióbölcső, mákfejcsörgő (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2009: Hajléktalan búzavirág (mesék, mondák), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2008: Szélkergető kerek köpeny (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2006: Fűhárfa (gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
2004: Fészek az égen (versek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
1997: Jóka-nevezetességek, Honismereti Kiskönyvtár, Komárom, Szlovákia
1997: Égig érő vadkörtefák (mesék és gyerekversek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
1996: Csendélet halottakkal (versek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, Szlovákia
1991: Áramszünet (versek), Madách, Pozsony, Szlovákia
Legfrissebb hozzászólások