Bejegyzések betöltése…

499 találati eredmények: vadmalac

Gergely Tamás: DÖGROVÁSON
Read more

Gergely Tamás: DÖGROVÁSON

”Dögrováson vagyok”, közölte Vadmalac a barátjával. Az meg csak nézett nagyokat. ”Magas a vérnyomásod vagy alacsony?”, kérdezte végül. ”Vagy magas vagy alacsony”, válaszolta Vadmalac, és nevetett. Nevettek mind a ketten. “Ez jó, ez jó!” Malacka is bekapcsoló...
Gergely Tamás: KIMARNI
Read more

Gergely Tamás: KIMARNI

Vadmalac néha találkozott a múltjával. Mikor már csak a kedélyes dolgokat emlegette, hirtelen belenyúlt a lelkébe egy szó, egy mozdulat, egy emlék. A félelem megmarkolta a szívét. Nyomott hangulatában komáját kérdezte: “hol rakodik le a múltad? A szívedben?”...
Gergely Tamás: STACCATO
Read more

Gergely Tamás: STACCATO

Vadmalac szaggatott hangú monológja: ”Nem lőttek, ki lőtt? A homlokom sebesült meg, csurog alá a vérem. Meg a lábam, nem merem levetni a bakancsom. Ha előrehajolok, a szemembe folyik a homlokomról a vér. Miért? Nem is látnám meg, köd van. Illetve olyan sű...
Gergely Tamás: KUTYÁK
Read more

Gergely Tamás: KUTYÁK

Süttették hasukat a tavaszi nappal. Csak úgy ruhástól, a kánikula még nem érkezett meg. ”Mi az ott?”, kérdi a komája. A lyukra mutatott Vadmalac farmerjének a szárán, közvetlenül csülök fölött. Illetve a két lyukra, mindkettő előkerült, ahogy Vadmalac megmozdu...
Gergely Tamás: ORSZÁGALMA
Read more

Gergely Tamás: ORSZÁGALMA

Vadmalac feltartotta a karját, tenyeréből félkört formált, azaz félgömböt, s megkérte a komáját, hogy támassza meg, vagyis a karját. Tudta, hogy el fog az állni. "És mit fogsz fogni, ha szabad kérdeznem?", ennyi volt csupán az objektivitása, szerette megérten...
Gergely Tamás: LILIPUTI
Read more

Gergely Tamás: LILIPUTI

Vadmalac panasza abból állt, hogy ő egyre kisebbnek érzi magát. Sőt, magukat, vagyis a környezetét. Egyre kisebb, vagyis a Bükkben elfoglalt helyük évről-évre csökken, lassan liliputivá degradálódik. Komája szétnézett, de semmi ilyet nem konstatált. ”És nem ...
Gergely Tamás: KÉK IDŐ
Read more

Gergely Tamás: KÉK IDŐ

Komája állt elő azzal, hogy kék az idő. Azaz ”blútájm”, hogy ő most a ”blútájm”-ról énekel. Még meg is pengette a szavaihoz a gitárját. Szétnézett Vadmalac, épp sütött az idő, kérdezte tőle: ”Nem arany véletlen? Esetleg eltévesztetted az angol szavakat…” De ...
Gergely Tamás: FŰZ
Read more

Gergely Tamás: FŰZ

Vadmalac a fejéhez emelte a karját, mintha védeni akarná. A feje fölé. ”Úgy nézek ki, akár egy cédrus”, gondolta, de az csak egy gondolattöredék volt, teljesen meg volt zavarva. ”Mint egy mangrove fa.” Kis idő múlva hazatalált: ”Mint egy fűz.” ”Állandóan h...
Gergely Tamás: ELSZÁLLT
Read more

Gergely Tamás: ELSZÁLLT

Vadmalac arra ébredt, hogy egy buborék képződik a szájüregében, s az kicsusszan az eredetileg zárt ajkai között. ”Mert könnyebb!”, gondolta. ”Éppen úgy történik, mint amikor a hal kienged a száján egy buborékot, amelyik a víz felszínén kört képez.” Ezt gondo...