Vadmalac időnként elbeszélgetett a komájával. Nemcsak ügyes-bajos dolgokról. Hanem például elmesélte neki az életét, annak csomópontjait, a buktatókat.
Sőt, az érzéseiről is vallott, mert látta, hogy a komáját érdekli a dolog.
Így, február elején például azt mondta neki, hogy néha úgy érzi magát, mint a norvég repülőgép, amelyik a levegőben hibásodott meg.
”S mi lett vele?”, kérdezte a komája.
”Itt kering a fejünk fölött, várják a reptéren a tűzoltók.”
A koma nyugtalan lett. Az eget kémlelte, tekergette a nyakát, sőt, behúzta.
Vadmalac megmosolyogta:
”Hadd el, nem érint az minket. Nem hull ránk.”
Komája hitte is, meg nem is, meg kellett hát biztatni kicsit:
”Az csak hasonlat volt.”
Címoldal Vadmalac félpercesek Gergely Tamás: A NORVÉG GÉP
Legfrissebb hozzászólások